꧁Egy Életen Át꧂ [H.S / Z.M] [2. ÉVAD BEFEJEZETT]

6. Fejezet.

A mosdóban állva a falnak dőlve, igyekeztem nem el bőgni a sminkemet. -És még ő papolt nekem a mai nap?- Mérgemben beleütöttem a csempébe. Nem szokásom, de ezúttal megtettem. A fájdalom nem kicsit felébresztett. -Azta kurva!- Fogtam meg a kezem. -Feladtam érte mindent! Lehet miatta akarnak engem is megölni, ő pedig csak nyugodtan enyeleg, mindenféle cafattal. Gyűlöllek Harry Styles! Gyűlöllek teljes szívemből!-

[...] 

Tervemben állt összeszedni Susan-t, és beszámolni neki a látottakról, azonban mindenki eltűnt a bárpulttól. 

-Mi a fene?- Keresgéltem őket a szememmel, de csak idegeneket láttam. Tíz perc kajtatás után, feladtam. Jobbnak véltem, ha visszamegyek a szállásomra, és kiötlök valamilyen tervet, a továbbiakat tekintve. Így azzal a lendülettel, vissza tértem az előtérbe. Óvatosan a lift felé kukucskáltam, azonban tiszta volt a levegő. Oda siettem, és nyomban hívtam is azt. Amint megérkezett, beszálltam. Kezdtem volna fellélegezni, de nem jött össze. Egy kéz megakadályozta, a lift ajtók záródását. Annak a kéznek a tulajdonosa pedig nem más volt, mint Zayn. 

-Ne haragudj!- Ingerülten állt be mellém, de rám sem nézett. 
Nem szóltunk egymáshoz, csak néma csendben álltunk, amíg fel nem ért az én szintemre a felvonó.

-Jó éjt!- Köszöntem el.

-Jó éjt!- Felelte, én pedig kiszálltam. 
Jó, ez felettébb különös volt! Vajon ő miért volt maga alatt? 

Utamat folytatva a szobám felé, hirtelen elment az áram. Koromsötét lett a folyosón, és be kell vallanom, hogy eléggé megijedtem. Csendbe borult az egész szálloda. Elővettem a telefonomat, majd azzal kezdtem el világítani. 

-Mi folyik itt?- Kérdezte a liftben ragadt Zayn. Hátra fordultam felé, és láttam hogy a felvonó ajtók, csak félig voltak becsukódva. Kimászott onnan, végül ő is a telefonjával kezdett el világítani. 

-Nem tudom!- Feleltem, igyekezve elnyomni a félelmemet. Felém kezdett sétálni, közben értetlenkedve nézett a hosszú folyosó irányába. -Szerintem le kellene menni, a lépcsőn.- 

-Az esélytelen, mert a lenti ajtó, elektromos. Nem tudnánk kinyitni!- Rá pillantott a telefonjára. -És még térerőm sincs. Ez furcsa.-

-Hát eléggé!- Nyeltem egy nagyot. 
Vajon a többiekkel mi lehet? 

-Nyilván a drága barátodat, ez sem hatja meg!- 

-Ezt hogy érted?- Felvontam szemöldökeimet. 

-A barátnőmmel láttam enyelegni, úgy húsz perce, a táncparketten.- Adta tudtomra. 

-Az a nő, a te barátnőd volt?- Akadtam ki. 

-Ezekszerint te is láttad őket. Nagyszerű!- Fujtatott. -Undorító hogy ennek a faszinak, mindenkire rá kell nyomulnia!-

-Hát mondasz valamit! Most pedig ez az áramszünet!- Belefáradtan sóhajtottam. -Nem értem, mi történik itt.-

-Szerintem csak valami meghibásodhatott! Biztosan hamar kijavítják!- Próbált nyugtatni. 

-Hát nagyon remélem!- Átkaroltam karommal, az egyik kezemet. 

*Susan szemszöge.*

-Mi volt ez?- Kérdezte Thomas, és felém tántorgott az előtér, félhomályában. 

-Nem tudom, de még a hátamon is feláll a szőr!- Adtam tudtára, határozottan.

-Hol van Lauren?- Világitotta ki retinánkat, a felénk igyekvő Harry. 

-Nem tudom!- Felelte Thom. 

-Én azt hittem, hogy veled van!- Vágtam rá. 

-Basszus! Ez egy kurva csapda!- Szólalt fel. 

-Hogy mi?- Lepődtem meg. -Hogy lenne már csapda?- 

-Fent van az emeleten!- Vágott közbe Jeffrey, a telefonját nézve, miközben felénk sétált. 

-Te ezt honnan veszed?- Kérdezte Thomas. -Nekem még térerőm sincs!-

-A jegygyűrűjébe bele rejtettem egy nyomkövetőt, a telefonomon pedig van egy alkalmazás, ami térerő nélkül beméri, hogy hol tartózkodik.- 

-Most nagyon kiakadnék Jeff, ha nem lenne szükség helyzet ez, jelen pillanatban.- Nézett a lift felé Harry. -Zayn benne van Clark bandájában! Az a tervük, hogy elrabolják Lauren-t. A nyakamra küldött egy nőt, hogy elterelje a figyelmemet, amíg ő behálózza őt! Az a nő eljátszotta a részeget, azt szimulálta mint ha rosszul lenne. Így megkért, hogy kísérjem fel a szobájába. Megtettem, de utána sem akart elengedni. A lényeg, hogy lebuktatta saját magát. Nehezen de bevallotta, hogy mi folyik itt. Sürgősen le kell hoznunk Laurent!- Szavai hallatán, elsápadtam. 

-Zayn vele van!- Emeltem számhoz két kezem. 

-Hogy micsoda?- Felém kapta Harry, a tekintetét. 

-Láttam Zayn-t sietni a lift felé. Valaki már bent állt, de ő megállította azt.- 

-Basszus!- Vágta közbe Jeffrey. 

-Hát a lépcső?- Kérdezte Thomas. -Menjünk fel ott!-

-Oké!- Tartottam ki ötlete mellett, és már indultunk volna Thom-al, de megragadta karomat Jeffrey. 

-Ne legyetek ennyire hiúak! Nyilván nincs őrizetlenül!- Sóhajtott. -Valami tervet kell kitalálnunk!-

-De sürgősen! Mert ki tudja mit fog csinálnia az a nyomorult Lauren-el!- Idegeskedett Harry. 

*Lauren szemszöge.* 

-Szerintem menjünk fel a tetőre, és nézzük meg, hátha tudnánk segítséget hívni. Biztosan kiküldik a tűzoltókat!- Vetette fel az ötletet. 

-Hát nem tudom!-
Nem annyira tetszett az ötlet. 

-Érzed ezt a szagot?- Szaglászott a levegőben, de én nem éreztem semmit. 

-Nem!- 

-Mint ha valami égne! Szagolj jobban!- Kissé rám hozta a frászt. Elkezdtem én is jobban szimatolni. 

-Basszus! Igazad van!- Rémültem meg. -Biztosan elektromos a lenti ajtó?- Indultam meg a lépcső irányába, de ő megragadta a kezem.

-Igen az!- Vágta rá, én pedig vissza néztem arcára. -Ne félj! Nem lesz semmi baj!- Magához húzott. -Minden rendben lesz, csak bízz bennem!- Suttogta fülembe, és lágyan átölelt. -Felmegyünk a tetőre, és segítséget hívunk! Biztosan lesz térerő is fent, elvégre nem lesz mi földelje!- Nyugtatott. Érdekesen érintett ölelése, azonban hatásos volt. Megnyugodtam! -Rendben?- Nézett barna szemeivel, íriszeimbe a félhomályban. 

-Rendben!- Nehezen, de megadtam magam.