ᴠɪʀ(ᴛᴜᴀʟ)ʀᴇʟᴀᴛɪᴏɴsʜɪᴘ ||ʟᴀɴᴅᴏ ɴᴏʀʀɪs|| ×szünetel×

【𝚎𝚒𝚐𝚑𝚝】

×Ｎｏｒｅｎａ×

Csípőre tett kézzel álltam szobám egyik sarkánál, miközben gyorsan pörgettem ujjaim között ceruzámat. Régi szokásom, hogyha ideges vagyok, a falra festek néhány motívumot, amire aztán később festünk egy réteg festéket, hogy ismét tudjak rá festeni. Mindig más dolgokat festek, igazából teljesen kedvfüggő. Volt, amikor egy lovat rajzoltam, de volt, amikor egy számomra teljesen ismeretlen női arcot. A fejem levetít magában egy képet, amit aztán egy kis valtoztatással megalkotok, most viszont tehetetlen voltam. Egyszerűen nem jött az ihlet, ami lassan kezdett feldühíteni.
Oldalra pillantottam, ahol egy apró madarat véltem felfedezni. Ha jól emlékszem, ezt még kettő vagy három éve rajzoltam, a szabadságot szerettem volna szimbolizálni vele. Annyira tetszik a rajz, hogy azt azóta se engedtem eltüntetni onnan, és az állásom azóta sem változott semmit sem, ugyanis még mindig szeretnék szabad lenni, még azzal a tudattal is, hogy lehet azok a napok lennének életemben az utolsóak.

Úgy hiszem, hogyha ez az egész betegségem nem lenne, akkor hatalmas álmodozó és kalandvágyó lennék. Minden vágyam az utazás, a világ legtöbb pontjához való ellátogatás lenne a fő célom. Lefesteném az Eiffel tornyot, a szerelmem pedig mellettem ülne, és nézne engem, miközben festek - szép gondolat, csak sajnos ez sosem fog teljesülni.

Telefonom egy csipogássál élvezte, hogy üzenetem jött, így egy grimasz kíséretével ledobtam a földre az ecsetet, majd egy sikeres telefonkereső hadjárat után kíváncsian nyitottam meg Lando üzenetét. Habár messengeren beszélgetünk, a profilképén nem ő van, hanem egy kocsi, így ha akartam volna sem tudtam volna utánanézni a kinézetének. Emellett az én profilképemen négyen vagyunk lányok, tehát ha meg is nézte Lando a képet, akkor sem tudná hogy melyik vagyok én. A sors fintora, hogy még így sem kereshetünk egymásnak után.

14:15,Lando

Sos

14:15, Lando

El kell játszanod a tesóim előtt, hogy a barátnőm vagy.

A szívem egy hatalmasat dobbant, vele együtemben pedig a telefon beleesett plüsseim tömkelegébe. A pulzusom szinte a 200-at súrolta, míg a kezem remegett, mint a nyárfalevél.

14:15, Norena

Te meg mégis mi a francról beszélsz?

Leültem az ágyamra, miközben idegesen pillantottam telefonomra, ami azt jelezte, Lando éppen ír. Csupán 20 másodperc lehetett, mire elküldte az üzenetet, mégis szinte örökkévalóságnak tűnt.

14:16, Lando

Később bővebben is elmagyarázom. Kérlek, nagyon sokat számítana nekem!

Összeszorítottam a szemem, miközben hátra dőltem az ágyamon. Kezeim szétterültek magam mellett, majd szemeim kinyitva éreztem, hogy egy hatalmas vigyor kerekedik arcomra. Legszívesebben felvisítottam volna örömömben, viszont nagy nehezen sikerült magam visszafognom. Összerezzentem rezgő telefonom hallatán, majd gyorsan odapillantva vettem tudomásul, hogy Lando hív messengeren. Aggódva dőltem gyorsan neki az agyam háttámlájának, majd magamhoz szorítva egy párnát fogadtam Lando hívását.

-Szia Lando! Bocsi amiért csak most vettem fel, éppen rajzoltam, és ilyenkor tudod, szinte egy másik világban vagyok. - tekertem ujjaim köré egy tincsemet. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy hajkoronámra ráférne egy hajvágás, ugyanis a töve már eléggé töredezett.

-Szia Nor, semmi gond, megértem. Tudod, meséltem a testvéreimről, akiket ritkán látok, és éppen ma utaztam hozzájuk. - enyhén meglepődtem, amikor azt mondta, ma utazott haza, ugyanis állítás szerint ritkán tudja látni családját, így reménykedtem benne, hogyha hazautazik legalább említeni fogja.

-Cisca, Flo és Oliver, igaz?

-Úgy van! - kiáltott a telefonba egy számomra ismeretlen lány hang, meglepetten vettem tudomásul, hogy nem hazudott Lando, tényleg el kell játszanom a barátnő szerepet. - Te vagy Norena, jól mondom?.

Bólintottam egyet, habár tudtam, ezt ők nem látják. - Igen, én vagyok Norena. Cisca vagy Flo?

-Flo! De itt van Cisca is, sőt az egész Norris família! - hallottam meg az előbbi hangot.

Éreztem, hogy a pulzusom kétszáz felé emelkedik, amint meghallottam, hogy Lando egész családja ott van. Hogy kerültem ebbe a szituációba?

-Azért nem, apád éppen nincs itt Flo, visszament dolgozni. - nyugtató. Valószínűleg Lando anyukája lehetett az.

-Igaz is. - sóhajtott egyet a lány. - Nem kapcsolod be a kamerád? Így könnyebb lenne mindenkinek. - vetette fel az ötletet Cisca. A telefon meglepettségemben ismét ölembe esett, ugyanis egyáltalán nem számítottam erre a kérdésre.

Sosem láttam még Lando arcát, és őszintén, elég fura lenne, ha most látnánk egymást először. Félek a reakciómtól, ugyanis ha meglepődött arcot vágnék, az feltűnő lenne, és lebuknánk.

-Szerintem megvagyunk kamera nélkül is. - szólalt meg Lando, hangján érződött, hogy kicsit nyugtalan. Vagy lehet, csak én látok bele többet a dolgok mögé. Igen, pontosan ez lehet.

-Ahj nemár, látni szeretném a barátnődet Lando! Már nagyon régóta várok erre a pillanatra! - dorgálta meg Landot anyukája, kissé félve szólaltam meg.

-Szerintem bekapcsolom, de csak akkor, hogyha ti is. - nem szerettem volna tovább húzni az időt, ugyanis egyre feltűnőbben terelte a témát Lando. Végülis, legalább túl leszünk ezen is, nemigaz?

-Persze, mi is befogjuk. - felelt Cisca.

-De előbb te, nehogy szamárrá tegyél minket! - vágott Cisca szavába Flo.

-Persze, egy pillanat. Bocsi a fura külsőmért, festéshez csak egy elnyűtt pólót szoktam használni. - pillantottam le a két számmal nagyobb fekete pólóra, amit aputól csórtam el.

-Mi se vagyunk szebb ruhában, ugye anya? - kérdezte Lando, hallottam, ahogy valaki rácsap Lando karjára.

-Te inkább maradj csendben! - vetette oda Flo.

Hatalmas levegőt vettem, gyorsan megigazítottam hajamat, majd mielőtt bekapcsoltam volna kamerámat, mosolyogni kezdtem a kamerába.

2020 május 5

Inkább nem is mondok semmit. Igen, megint eltűntem, de őszintén, valamiért egyáltalán nem volt életerőm és kedvem se írni, vannak ilyen "hullámvölgyeim" (ikrek horoszkópúak előnyben, pacsi - mindent hamar megunok és új hobbit keresek - emberek), amikor egyáltalán nincs kedvem az íráshoz. Próbálgatok néha-néha visszatérni, plusz nyár felé, vagy fene se tudja mikor egy új könyvvel is jövök - nem ígérem amúgy, hogy publikálva is lesz, hiába van megírva 1,5 rész belőle - , viszont 4 főszereplő lesz benne. 2 lány, 2 pilóta, kommentben találgathattok, kik lehetnek azok. ^^
És ezer bocsi, amiért egy ilyen unalmas résszel tértem vissza, viszont semmi ihletem nem volt, de muszáj volt már valami résszel jönnöm nektek :'D
Egyébként innen is sok sikert minden érettségiző diáknak! ^~^