ᴠɪʀ(ᴛᴜᴀʟ)ʀᴇʟᴀᴛɪᴏɴsʜɪᴘ ||ʟᴀɴᴅᴏ ɴᴏʀʀɪs|| ×szünetel×

【𝚏𝚘𝚞𝚛𝚝𝚎𝚎𝚗】

×Ｎｏｒｅｎａ×

Lassan fél órája már fentvagyok, ám szüntelenül a fehér plafont kémlelem. Gondolataim örvényként cikáznak fejemben, hogy aztán egy vonat folyamatosan visszakalauzoljon Lando felé. Aggódtam érte, ez nem volt kérdéses. A tudat, hogy minden egyes hétvégén veszélyezteti saját életét aggodalomra késztet, még akkor is, hogyha semmi okom sincs arra, hogy ilyen érzelmeket érezzek iránta. Láttam az aggódást szemében, ahogy engem kémlelt, mikor elárultam neki betegségem. Nem kezdett el sajnálni, hanem mellettem állt, és ez sokkal többet jelentett számomra, mint a sajnálat, amit az emberek szemében látok, mikor megtudják bezártságom okát. Nekem nem arra van szükségem, hogy sajnáljanak, hanem kalandokra. Szeretném, hogy az életem hátralévő része izgalmakkal teljen, és talán megtaláltam a tökéletes személyt arra, aki képes megadni nekem az izgalmakat.
Tudtam, hogy meg kéne tennem az első lépéseket a fiú felé, ám közben rettegtem, hogy hosszútávon nem lenne képes mellettem maradni. A tudat, hogy csak este tölthetnénk időt együtt kint, egy idő után felemésztené őt, és más kalandok után vágyna.

Hatalmasat sóhajtottam, majd kezem telefonom után kaptam. Azonnal ujjaim közé akadt, így magam elé emeltem azt, majd bekapcsoltam a képernyőt. Egy csomó értesítés jött instán és snapen is, ám ujjaim a YouTube-ra mentek rá. Szinte gondolkodás nélkül írtam be Lando nevét és kíváncsian kattintottam az első videóra, hogy aztán érdeklődve végignézzem azt. A Guess Who nevű játékkal játszottak Carlossal együtt, akivel még nem volt szerencsém beszélgetni, de első pillanattól kezdve szimpatikus volt. Nagyon jól kijönnek Landoval, ezt már az első percben láttam. Felnevettem a végén, amint megláttam Lando arcát, mikor rájött, elrontotta a játékot és így a második kört sikeresen elrontotta.

Eszembejutott, hogy Lando említett egy bizonyos Twitch csatornát is, így kíváncsian nyitottam meg azt az alkalmazást is. Beírtam a nevét, és azonnal beadta a csatornáját. Megnyomtam a szivecskét, majd bekapcsoltam, hogy küldjön értesítőt minden livenál. Úgy voltam vele, hogy feliratkozni csak egy live közben fogok, így ki is kapcsoltam a Twitchet.

Ledobtam magam mellé a telefonom, miközben tekintetem az ajtóra szegeztem. Megnyaltam ajkamat, ugyanis kezdtem kiszáradni. Fehér pólómat és nadrágomat már kezdtem unni, ám nem vehetettem át rövidnadrágra a nap miatt. Úgy éreztem mindjárt megsülök, így felkeltem az ágyamból, hogy aztán kilépjek a hosszú folyósóra. Halk társalgást hallottam egy irányból, így inkább az ellenkező oldalra indultam el. Mivel már fejből tudom, merre vannak az italautomaták gyors léptekkel haladtam a hozzám legközelebb lévőhöz. A papucs, ami lábamat díszítette halk csattogással verődött neki minden egyes alkalommal a szürke csempéhez. Kezem számhoz emeltem, mikor ásítottam egyet. Befordultam egy saroknál, s tekintetem azonnal megtalálta a keresett italautomatát. Miközben lépdeltem kicipzároztam pénztárcámat, hogy aztán kivehessem a pénzt, amit a Fantára fogok költeni. Ügyet sem véve az automata előtt szobrozó lányról dobtam be a pénzem, majd választottam ki italomat. Egy pillanat alatt megkaptam a kívánt italt, igy boldogan nyitottam ki azt. Nagyokat kortyoltam belőle, s kíváncsian pillantottam a még mindig gondolkodó lányra.

-Nehéz a választás, igaz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.

A lány felém kapta fejét, szemem azonnal kikerekedett, ahogy felismertem őt. Flo mosolyából azonnal tudtam, hogy ő is felismert, így én is egy halvány mosolyra húztam ajkaim.

-Szia Norena! Lando mesélte, hogy itt vagy, de nem számítottam rá, hogy összetalálkozunk!

A lány hangjától azonnal jobb kedvem lett, így mosolyom is szélesebb lett. A hideg üdítő hűsítette kezem, így egyre szorosabban fogtam azt, hogy ne süljek meg.