꧁Az Utolsó Szó꧂ [H.S / Z.M] [3. ÉVAD BEFEJEZETT]

5. Fejezet.

*Lauren szemszöge.* 

Éppen a konyhában állva telefonáltam Jack-el, pontosabban Mr.Baker-el. Közben pedig beláttam a nappaliba, ahogy Harry éppen Zayn-ból próbálta kiszedni a golyót. Többször felüvöltött, én pedig összerezzentem.

-Azt mondta, hogy Clark egyik embere lőtte le.- Mondtam Mr.Baker-nek. 

-És azt állítja, hogy ruhák vannak a ládában?- 

-Igen!- Feleltem. Nem tudtam valami bőbeszédű lenni, mert folyton Zayn szavai ismétlődtek a fejemben, hogy menjek el Harry-vel messze. 

-Jó figyeljen Lauren! Amint kiszedték a golyót, és összevarrták a sebet, jöjjenek a házamba. Összehívok mindenkit, és kitalálunk valamit!- 

-Történt valami?- Suttogtam. 

-Ma Jeffrey azzal a hírrel hívott fel, hogy eltűnt Carlotta. Kiküldtem az embereket, de nem találtak erőszakos nyomokat, viszont valakinek megtalálták az ujjlenyomatát!-

-Igen? Kiét?- Kerekedtek ki szemeim. 

-Zayn Malik-ét.- A válasz után, rápillantottam az említett személyre, aki visszanézett rám.

-Az lehetetlen!- Kétségbeesetten elfordultam. 

-Pedig sajnos lehetséges! Kérem ne essen pánikba! Mint mondtam, hozzák rendbe a sebét, és jöjjenek ide vele!-

-Értettem!- Feleltem, végül leraktuk a telefont. Ki caplattam a nappaliba, majd leültem a kávémmal, az egyik fotelbe. Próbáltam nem mutatni hogy iszonyat ideges vagyok. 

-Na mit mondott?- Kérdezte Harry, miközben varrta barátja vállát. 

-Azt, hogy ha végeztünk Zayn sebével, akkor menjünk el hozzá. Gyűlést akar tartani, összehív mindenkit.-

-Még pár öltés, és kész is!- Nyugtatta Harry, én meg csak eltöprengve néztem őket. 

-Látom hogy van még valami!- Fürkészte arcomat Zayn. 

-El kell tűnnöd Zayn!- Leraktam az asztalra a poharamat, majd hirtelen felálltam, hogy elővegyem az egyik szekrényből a bőröndömet, hogy összepakoljak neki pár cuccot. 

-Ezt hogy érted?- Felvonta szemöldökeit. 

-Azt mondta Mr.Baker, hogy eltűnt Carlotta, és csak a te ujjlenyomataidat találták meg a házban!- 

-Basszus!- Sziszegte. 

-Mondd Zayn. Tudsz valamit, amit nem mondtál még el?- Lassan oda sétáltam hozzá, és leültem mellé. 

-Bekötjük, aztán kész is!- Szólalt fel Harry, azonban Zayn rám sem nézett, csak bámulta a szőnyeget. 

-Zayn!- Vállára tettem a kezem. -Van közöd Carlotta eltűnéséhez?- 
Annyira reménykedtem benne, hogy azt fogja mondani hogy nincs! 

-Dehogy!- Hirtelen rám nézett. -De viszont tudom hogy mi történt vele!- Ismét maga elé nézett. 

-Kész is vagy!- Felállt a mi kis mentősünk. -Átöltözöm és indulhatunk is!-

-Jól van szívem!- Egy csókot lehelt a számra, majd indult is. -Zayn! Így nem tudok segíteni. Mondj valamit!- Jobban felé fordultam, azonban nem válaszolt. - Zayn!- Erélyesebben mordultam rá. 

-Meghalt!- Vágta rá idegesen, én pedig legyökereztem. 

-De nem én öltem meg!- Remegni kezdett az alsó ajka, szemei pedig könnybe lábadtak. 

-Istenem!- Számhoz emeltem a kezem, majd ismét rá néztem. -Gyere ide!- Magamhoz öleltem, ő pedig csak sírt. -Minden rendben lesz! Megoldjuk!-