꧁Az Utolsó Szó꧂ [H.S / Z.M] [3. ÉVAD BEFEJEZETT]

26. Fejezet.

19:11 óra. 

*Lauren szemszöge.* 

Ez a vacsora volt talán, az évszázad legnehezebb vacsorája! Ugyanúgy megjátszani azt, hogy minden a legnagyobb rendben, és ugyanúgy mosolyogni Harry oldalán. Hihetetlenül nehezemre esett, legszívesebben a cuccaimat összepakolva, elmentem volna valahova messze de végleg! Mindennél távolabb tőle, és a gondoktól! 
Tekintemet a velem szemben ülő Zayn-re vezettem, mert éreztem hogy nézett. Íriszei azt sugallták hogy tartsak ki, amíg végre elmegyünk innen. 

-Ó majdnem elfelejtettem!- Szólalt fel Kate. -Lenne egy kérdésünk!- Pillantott mosolyogva Jack-re, majd pedig vissza Zayn-re, és a mellette ülő Susan-ra. -Mit szólnátok hozzá, ha holnap elmennénk kirándulni, a városon kívülre? A barátaitok is jöhetnének, ha lenne kedvük hozzá!-

-Miért ne? Akkor már inkább egyből sátorozzunk..- Gúnyolódott Susan, közben túrta a tányérján lévő ételt. 

-Susan!- Szólt rá az apja. 

-Nem is rossz ötlet!- Lelkesedett fel Kate, és rá nézett Jack-re, én pedig majdnem megfulladtam a borsótól. 
Na már csak az kellene! 

-De Kate!- Nézett a volt nejére. 

-Csak pár napról lenne szó Jack!- Nézett rá szép szemekkel. 

-Szerintem nem rossz ötlet!- Szólt közbe Zayn, majd pedig rám pillantott, egy halvány mosollyal az arcán. 

-Szerintem sem rossz!- Jegyezte meg Jeffrey, Elina pedig helyeselve bólogatott. 

-Apu! Mondd hogy nem megyünk!- Hajolt előre Susan, hogy rá lásson az apjára.
Igen Mr. Baker! Mondja azt, hogy nem megyünk! 

-Hát..- Váltogatta rajtuk a tekintetét. -Jó legyen, de tényleg csak pár nap legyen!- Mosolygott. 
A fenébe! 

-Felőlem azt talál ki ez a nő, amit csak akar! Akkor sem hoz helyre több mint 25 évet.- Kelt ki magából Su, és felállt az asztaltól. 

-Susan! Anyád csak jót akar!- Szólt rá az apja. 

-Nem is az a cél, hogy helyre hozzam!- Vágott vissza Kate. -Csak szeretnék kicsit könnyíteni mindenki terhén! Most hogy volt lehetőségem megismerni a barátaitokat is, látom hogy milyen jó emberek! Ez mellett pedig látom azt is, hogy mekkora feszültség alakult ki néhányotok között. Ezt talán kicsit helyre lehetne hozni, egy kis együttléttel! Elvégre még úgy sem voltatok a városon kívül, nem láttátok hogy milyen szépek, és romantikusak Virginia túra ösvényei!- Pillantott ránk Harry-vel. 
Persze! Ide csak is "romantika kell.." Szerintem ide inkább egy doboz Xanax kellene! 

-Na ide figyelj Kate!- Fordult felé Susan. -Az én anyám meghalt! Te soha nem leszel az anyám! Soha nem léphetsz a helyébe! Én nem megyek veletek!- Darálta mélyről jövő gondolatait, végül elhagyta a helyiséget. 

-Susan!- Kiabált utána az apja, és felállt. 

-Hagyd csak Jack, beszélek vele!- Nyugtatta Jeffrey, majd ő is element. 

-Akkor is megyünk, és kész!- Szigorított be Mr. Baker. -Most pedig folytassuk a vacsorát!- 
Legszívesebben én is felmennék Susan után, de lehet hogy jobb, ha inkább most nem szólok bele. 

*Susan szemszöge.*

-Ezt nem hiszem el!- Hihetetlenül dühösen rontottam be a szobámba, és be akartam magam mögött vágni az ajtót, de Jeffrey megakadályozta. -Hagyj most magamra Jeff- Két kézzel túrtam bele fürtjeimbe. 

-Figyelj Kislány! Ezzel a viselkedéssel, nem mész semmire! Hidd el hogy jobban tudsz ártani Kate-nek, ha semmibe veszed őt!- Lépkedett felém.