Én NEM vagyok a rajongód! /Finn Wolfhard ff. /

Tizennegyeik Fejezet - Látogató

*Sophie szemszöge*

Reggel egy rohadt hangos telefoncsörgésre ébredtem. Valaki megmoccant mellettem. Oldalra néztem, és konkrétan majdnem elájultam. Finn ott feküdt mellettem. És nagyon komolyan kellett próbálkoznom, hogy a figyelmem ne terelődjön az izmos felsőtestére. Békésen aludt, míg én majdnem megsüketültem, mert neki eszébe se jutott, hogy lenémítsa estére a telefonját. Olyan cuki, ahogy alszik, de muszáj felkeltenem.
-Finn - suttogtam, de még a szeme se rebbent. -Finn! - Mondtam mostmár egy fokozattal magasabb hangerőn, és bár nyöszörgött egyet, nem törte magát, hogy felkeljen és kinyomja az illetőt, aki folyton újra meg újra hívja. Mire Finn kinyitja a szemét, esküszöm már kívülről fogom fújni a csengőhangját.
-FINN! Vedd már fel azt a kibaszott telefont!
-Mi? Ja igen! - Mondta, majd kibotladozott az ágyból. Szó szerint. Útközben a lába belegabalyodott a földön elszórt ruháiba, és még hasra is esett. De végül is felvette a telefont, bement a fürdőbe, és ott beszélgetett. Felálltam, de azonnal vissza is ültem, mert annyira fájt a fejem. És ismerem ezt a fájdalmat. Ez a másnaposság. Hú, berúgtam volna? Az jó, mert semmire se emlékszem, de az öltözékemet elnézve, Finn cipelt haza. A lila ruha elfordult rajtam, a szoknya része össze vissza állt, nem kellett tükör, hogy tudjam a hajamat egy óra lesz kifésülni, viszont abban is biztos voltam, hogy ha meglátnám a tükörképem elájulnék. Nagy nehezen erőt vettem magamon, és mivel a fürdőt Finn foglalta el, aki franc tudja, hogy mit keres itt, az előszobában található teljes alakos tükörhöz ballagtam. Összeszorított fogakkal, mivel az egyetlen csap, ahonnan víz jön, szintén a Finn által elfoglalt helységben található. Az arcom botrányos volt. A tusvonal elkenődött a lila szemfesték miatt, pedig úgy néztem ki, mint akinek bevertek. A hajam egy szénaboglyához hasonlított. És bűzlöttem a piától. Remek. Szép látvány lehetek, ami pedig még jobb, hogy a legjobb barátnőm le se szar. Vagy éppen már 2 nappal ezelőtt leszart. Finn kijött a fürdőből, én pedig beloholtam. Azonnal lemostam a sminkemet, majd vettem egy zuhanyt, és addig sikáltam magam, míg a testem minden porcikájáról el nem tűnt az alkohol orrfacsaró bűze. Még hogy kellemes illat! A kémia tanár bekaphatja! Az alkohol kibaszottul büdös! Mindezek után a számból is kimostam az alkoholt, és megszárítottam a hajam, mert csesztem feltenni zuhanysapkát. Úgy is mindegy. Nagyon szerettem volna ismét lemenni a partra, így magam köré tekertem egy törülközőt, majd kibattyogtam összeszedni az outfitemet, és próbáltam nem foglalkozni azzal a ténnyel, hogy Finn bámul. Egy piros bikinit vettem, aminek a fölső része nem volt olyan keveset takaró. A bikinire felvettem egy kék sortot, és egy strandkimonót. A hajamat kontyba tekertem, és feltoltam a bikinim színéhez passzoló piros napszemüveget a fejemre, és már mehettünk is. Nagy mázli, hogy a strandtáskámat tegnap nem pakoltam ki. Kisétáltam a fürdőből, és szinte azonnal szembe találtam magam Finnel. Alaposan végigmért, majd bólintott.
-Csinos vagy - mondta, nekem pedig ismét pír szökött az arcomra. De ami még a pirulásnál is rosszabb volt, hogy nem tudtam, hogy a kapcsolatunk hányadán állunk. Akkor most a barátnője vagyok? Vagy még nem?
-Köszönöm - mondtam gyorsan, mielőtt kicsit gyanús lenne, ez a sok gondolkodás.
-Látom ma is a partra megyünk.
-Még szép!
-Na, az a helyzet, hogy hívott egy producer - kezdett bele, de nekem fogalmam sem volt róla, hogy mire akar kilyukadni. -Abba a sorozatba keres lány színészt, amelyikben majd én is benne leszek.
-Igen? El kell menned?
-Mi? Nem, dehogy! - Erre megnyugodva fújtam ki a levegőt, amiről fogalmam sem volt, hogy bent tartottam.
-Akkor?
-Barna hajú, velem egykorú lány kell. És már két hete ezzel basztat. Te azt mondtad, hogy színész vagy.
-Technikailag igen, de nem nagyon szoktam használni.
-Mi?
-Az egyetem idején elvégeztem egy kurzust, mert tudod már kicsi korom óta színházakban lépek fel. Kicsit ráuntam, viszont a londoni színészeti egyetem nagyon jó, ezért nem hagyhattam ki az esélyt. Mellette viszont könyveket illusztrálok, és borítókat tervezek. Ez volt a kurzus, és nagyon tetszett. Ezen az úton akartam elindulni.
-Azt mondod, hogy a londoni színművészetire jártál, és hogy már kicsi korod óta színész vagy?
-Igen, az apám is az volt. Mielőtt még egy pöcsfej lett.
-Lenne kedved elvállalni a szerepet?
-Nézd, ez nagyon mól hangzik, hisz imádok színészkedni, viszont a családom is fontos. Kell nekik a segítség.
-Hát ezzel a projekttel sokat kereshetsz, és ha gondolod a negyedét haza utalhatod.
-Ma átgondolom. Na, öltözz fel és menjünk!
-Előbb hozzám kell felmenni, mert ott van a cuccom.
-Jó, de én most beveszek egy fejfájás csillapítót, mert széthasad a fejem.
-Hát, így jár az aki a kelleténél többet iszik.
-Ja, jut eszembe. Nagyon gázul viselkedtem részegen?
-Majd reggeli közben elmesélem.
-Rendben, felfogtam. Gáz voltam. De, semmit ne hagyj majd ki!