Vérszomj (Jimin ff.) [Befejezett]

1. MinJi

Sikítottam ahogy a torkomon kifért. Nem hiszem el hogy ezt megtette. Bár mondjuk számíthattam volna rá. Egy kisebb fajta konyhakést állított bele a lábamba. Nem értem miért jó ez neki. A saját apám és most miatta egy kés áll ki a lábamból. Csak sikítani tudtam. Mást nem is tehettem bár mondjuk hiába azt is mivel a házunk az erdő szélén van és más ház a közelben nincs.

-Ne sikíts te idegesítő kurva!-mondta 'apa'. Édes istenem mikor lesz már vége ennek?

Így megy ez már egy jó ideje. Mikor meglát a házban akkor valamit tuti csinál velem ezért próbálom kerülni. Most biztos azt kérdezitek hogy miért nem jelentem fel. Nincs kedvem nevelő otthonba vagy nevelőszülőkhöz kerülni. Biztos elvinnének pscihológushoz amihez semmi kedvem.

Mikor végre elengedett gyorsan felszaladtam a szobámba már ha lehet szaladni egy késsel a lábadban és bezárkóztam. Hála istennek hogy a szobámhoz van fürdőszoba így bementem, kihúztam a kést és lefertőtlenítettem a sebet. Már nem fájt. Nem szisszentem fel, nem sikítottam. Egyszerűen már megszoktam a fertőtlenítő csípő érzését és persze ez egyáltalán nem fájt annyira mint belül. Régen, mielőtt anya meghalt apa volt a hősöm. Most meg? Ilyeneket művel velem. Bárcsak már február lenne. Nem akarok többé fájdalmat érezni. Egyszerűen már képtelen vagyok és ha betelik az a bizonyos pohár akkor nem várom meg a februárt. Miért nem lehetek átlagos? Egy átlagos diáklány átlagos családdal és átlagos élettel? Akinek eszébe sem jutna olyan hogy öngyilkosság? Akinek a legnagyobb problémája az lenne hogy nem lett meg az 5-ös egy dolgozatán? Miért? Észre sem vettem hogy amíg ezen gondolkodtam a kést szorítottam. Gyorsan lekezeltem azt is majd lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.

Olyan hajnali 3 körül arra ébredtem hogy valaki dörömböl az ajtón. Aztán mikor felültem és megdörzsöltem a szemem rájöttem hogy ez az ablak felől jön. De várjunk csak! Az én szobám az emeleten van. Akkor hogy! Gyorsan oda mentem majd kinyitottam. Nem láttam semmit csak a sötét erdőt. Már be akartam volna csukni az ablakot mikor észre vettem két fa között egy vérvörös szempárt. Úgy megijedtem hogy levegőt is elfelejtettem venni. Farkasszemet néztem vele. Nem láttam semmilyen testrészét csak a fejét viszont valami csöpögött róla de nem tudtam mi olyan messze volt. Már éppen mozdult volna előre mikor...

Ekkor keltem fel lihegve az ágyban. Csak egy rossz álom volt. Észre vettem hogy pont ébresztő előtt keltem így elkezdtem készülődni. Felvettem egy fekete magasított derekú farmert ami már itt-ott kopott volt és egy fekete, bő kapucnis pulcsit. Elrendeztem a kötéseimet és kiosontam a házból. Mázlim hogy apa ilyenkor még nagyban alszik. És elindultam gyalog az iskolába. Úgy 80 méteres körzetben nincs ház viszont a város szélén található az iskola így nem volt olyan messze. Mondjuk most sokkal nehezebb volt lesétálnom ezt az aránylag rövid távot mert a rohadt nehéz iskola táska és a megkéselt lábam valahogy nem fért egybe így pont csengőre értem be. Gyorsan leültem viszont nem figyeltem és egy szellentő hang jött ki alólam. Ezt nem hiszem el!

-Nem már Park Jimin! Most komolyan?-kérdeztem és oda dobtam hozzájuk a puki párnát amit alám raktak. Ők viszont csak nevettek ahogy az egész osztály is. Mikor bejött a tanár felsóhajtottam hisz tudtam hogy a következő 45 percben nem fognak szégyenbe hozni. Nagyot tévedtem! Az óra utolsó 10 percében megkért a tanár hogy menjek ki a táblához és mondjam fel neki az előző óra anyagát. Én persze tegnap nem tanultam semmit. Hogy is tanulhattam volna mikor tegnap el voltam foglalva apámmal. Nagy nehezen felálltam és kibicegtem a táblához. Persze ezt sem úsztam meg beszólás nélkül.

-Na mi van? Csak nem megsérültél? Esetleg hívjam a mentőket?-kérdezte Jimin tettetett agódással mire az osztály nevetni kezdett és igaz hogy tudtam hogy viccből mondta de a mentők hallatára annyira megilyedtem hogy felbuktam és elestem amire persze a drága emberkék még jobban nevettek.

-De szerencsétlen vagy!

-Istenem hogy lehet valaki ilyen béna?

-Baszki de ügyetlen!

És még ilyen mondatokkal bombáztak. Igazából már megszoktam. Ami érdekes az az hogy akik a leginkább be szoktak szólni csak ültek és nagy szemekkel bámultak. Gyorsan felálltam viszont valami nem stimmelt. Még jobban fájt a lábam. Baszki felszakadt a seb. Olyannyira vérzett hogy a nadrágom már kezdett átázni. Még szerencse hogy nagy pulcsi van rajtam és az takarja. Mázlimra pont kicsöngettek így nem kellett felelnem és gyorsan kiszaladhattam a mosdóba. Bezárkóztam egy fülkébe és megnéztem a lábam. Szerencsére raktam a zsebembe kötszert így újra tudtam kötni. Ez után visszamentem a terembe és valahogy túléltem ezt a napot. A legfurcsább hogy első óra után Jiminék már nem piszkáltak. Ja igen eddig csak róla beszéltem és elfelejtettem megemlíteni a haverjait. Taehyung, Jungkook, Yoongi és Hoseok. Ők öten a nagykutyák a suliban. Ők keserítik meg még jobban az életem élükön Jiminnel.

Miután túléltem a napot mentem dolgozni, mert hát igaz hogy gőzöm sincs hol de apa is dolgozik akkor sem adna egy fillért sem. Szóval mentem is a közeli kávézóba. Nem szeretek itt dolgozni. Közel van a sulihoz és a munkatársakkal sem jövök ki jól. Kedden és csütörtökön suli után és persze hétvégén délután dolgozok itt. Addig se kell otthon lennem. Amikor én dolgozok akkor én is zárok általában. Mondtam a főnöknek hogy én szeretnék amit igazából senki sem bánt, hisz ki akarna késő estig bent maradni? Nyílván senki. Mindenki siet haza a családjához. Én viszont nem. Örülök hogy minél később érek haza. Még az sem zavar hogy egyedül kell a sötétben gyalogolnom az erdő mellett. Mikor haza értem próbáltam minél csöndesebben felosonni a szobámba. Kb. 26 imát elmondtam mire felértem és úgy néz ki hatott mivel nem találkoztam az őrült apámmal. Bezártam az ajtómat majd a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam. Mikor már pizsamában voltam végig néztem a karomat. Túl rég nem csináltam. Már hiányzott. Elővettem a már jól ismert pengémet és elkezdtem cincálni a karomat. Mikor már minden véres volt abba hagytam. Be akartam menni a szobámba de megszédültem. Ez után már csak a sötétségre emlékszem.

Itt is lenne az első fejezet! Ha tetszik voteoljatok, kommenteljetek visszajelzésként!😘