Vérszomj (Jimin ff.) [Befejezett]

10. Jimin

Igen tudom hogy megígértem neki hogy írni fogok minden nap és hívni fogom, de nem tettem. Teljesen jogosan haragudott rám. Megértem. Igazából azért nem kerestem mert próbáltam őt kiverni a fejemből. Idő közben voltam egy csomó nővel akik annyi időre kiverték őt a fejemből viszont a szívemből nem. És ez volt a nagy baj. Azt hiszem megszerettem ezt a lányt.

-Igaza van.-sóhajtottam.- Jár neki egy magyarázat.

-Én nem tartom jó ötletnek.- rázta a fejét Namjoon.

-Jiminnek igaza van. Szerintem is el kéne neki mondani.- adott nekem igazat Jin.

-Rendben.-sóhajtott egy nagyot Nam.-De várjuk még egy kicsit. Nem kéne rázúdítani ezt az egészet.

-Na jó. Felmegyek utána és megpróbálom kibékíteni.- indultam el majd bekopogtam a szobába.

-Menj innen akárki is vagy!- szólt bentről a lány hangja, de benyitottam mire felült, majd visszadőlt az ágyra.

-Ugye tudod hogy ez az én szobám.-mondtam mire hirtelen újból felült és mérgesen nézett rám.

-Tudod mit? Igazad van. Akkor én megyek!- indult el kifelé. Mikor mellettem ment el elkaptam a karját mire felszisszent, amit nem értettem mert nem fogtam erősen. Ugye ez nem az amire gondolok? Gyorsan magamhoz rántottam és felhúztam a pulcsiát. Ahogy sejtettem. Már megint bántotta magát, de miért? Nem voltam suliban 2 hétig vagyis nem piszkáltam és nem is az apja bántotta hiszen már nem lakik ott. Akkor miért? Ugye nem... ugye nem miattam? Ő gyorsan lehúzta a pulcsi ujját és elnézett másfelé.

-Miért?-kérdeztem.

-Nem tartozik rád!

-Ugye nem miattam?

-Nem.- válaszolt de nem nézett rám ami miatt rögtön lejött hogy nem mondd igazat.

-Gyere ide!- húztam magamhoz. Ő belefúrta fejét a mellkasomba, engem pedig megcsapott az az elbűvölő illata. Már világított a szemem mikor megszólalt amire észre vettem mit csinálok.

-Miért titkoltok el előlem dolgokat? Nem bíztok bennem?- tette fel a kérdést szomorúan.

-Nem erről van szó! Figyelj, el fogunk mondani mindent csak...nem most.- mondtam neki az igazat.-Gyere aludjunk!-suttogtam majd felemelve az ágyhoz vittem, mellé feküdtem és átkaroltam. Így aludtunk el.

Másnap én keltem fel először ezért lementem neki reggelit csinálni. Mikor a konyhába értem nem hittem a szememnek. Yoongi ült ott kora reggel és vért ivott. Nekem is kéne. Már 3 napja nem ittam.

-Jó reggelt! Te hogy hogy már ébren vagy?-kérdeztem.

-Reggelt! Rég nem ittam. Üres hassal nem tudok jót aludni.- válaszolt, én pedig bólintottam.-Figyelj! Van valami amit tudnod kéne.-mondta baljósan mire egyből a legrosszabbra gondoltam.

-MinJiről van szó. Azt kérte tőlünk hogy az iskolában ne ismerjük egymást és hozzá se szóljunk ezért mindig egyedül van, de látjuk rajta hogy valami nincs rendben. Mintha valaki folyamatosan bántaná. Szerintem te is tudod ki az a valaki.- nézett rám Yoongi, én pedig egyből tudtam kiről van szó. Van egy lány a suliban, jobban mondva egy ribi aki nagyon utálja MinJit és élvezettel nézi a megaláztatását. Régen többször is ő adott nekem ötletet, hogy hogy szúrjak ki a lánnyal.

-Ezt miért nem mondtátok?-kérdeztem elképedve.

-Megkért minket hogy neked ne mondjunk semmit. De majd biztos neked is mondani fogja hogy hagyd figyelmen kívül a suliban.-mondta majd elment. Ki kell derítenem mi baja van.

Visszamentem a szobába ahol MinJi még aludt. Odamentem hozzá és leültem mellé. Egyszer csak elkezdett forgolódni majd beszélni álmában.

-Vér mindenütt! Piros szempár! Meg akar ölni! Jimin!- kiáltotta végül a nevemet és felkelt. Mikor meglátott odamászott hozzám és megölelt.

-Jól vagy?- néztem rá aggódva mire csak bólogatott.-Mit álmodtál?

-Az iskolában voltunk a téli bálon. Mikor kimentem mosdóba ott minden csupa vér volt. Aztán megláttam egy holttestet és egy piros szempárt. Majd megjelentél előttem. A tiéd volt az a piros szempár.-nézett rám. Ledöbbentem. Miért álmodik ilyeneket?

-Jól van. Nyugodj meg! Csak egy álom volt!-nyugtattam.

-Mingyárt jövök, csak lezuhanyzok!- mászott ki az ágyból majd el is tűnt a szemem elől. Addig én lefeküdtem az ágyra és telefonoztam. Mikor benyitott szemem kétszeresére nőtt. Csak egy törülköző volt rajta. Szerintem a szám is elfelejtettem becsukni.

-Huuuu.-haraptam be a számat. Éreztem hogy odalent bajok vannak.

-Ne...ne...nem vi..vittem ruhát.- dadogta.

-Rohadt jól nézel ki.-csúszott ki a számon- viszont ha nem szeretnéd hogy most azonnal letámadjalak akkor gyorsan vegyél fel valamit.

Láttam hogy egy picit megilyedt, de egy kis mosoly is volt az arcán. Hamar vett ki ruhát a szekrényből és kiment. Baszki. Most mit csináljak? Lent gondok vannak. Mikor MinJi visszajött leült mellém mire odébb húzódtam amit ő nem értett.

-Mi a baj?-kérdezte.

-Hát...őhmm....-kezdtem. Hogy mondjam ezt el neki? Inkább csak oda mutattam.

-Ohhhh...-mondta komoly arccal majd elmosolyodott.-Ilyen jól nézek ki?

-Te most viccelsz velem? Már megbocsáss de egy kicsit ki kell mennem a fürdőbe.- szóltam és készültem felállni, de visszatolt az ágyra. Odahajolt hozzám úgy mintha meg akarna csókolni, de ehelyett végighúzta ajkát arcomon és nyakamon. Már nagyon kész voltam. Aztán tenyerével végigsimított hasamon és a nadrágom szélénél megállt ez után adott egy lágy puszit az arcomra. Gyorsan vettem a levegőt.

-Na mostmár mehetsz.-mondta ördögi mosollyal.

-Mi?- néztem rá szenvedve.

-Csak egy kis bosszú amiért mindig titkolózol.-rántotta meg a vállát.

-Hú, de vissza fogod még kapni ezt!- fenyegettem majd elsétáltam a fürdőbe ahol elvégeztem a dolgomat.

Nem értem ezt a lányt. Egyik pillanatban olyan mint egy angyal a másikban pedig mit egy kis ördög. Most hogy visszagondolok, az előbb is közel volt hozzám és vérszomjam még nagyobb volt csak most voltak más gondjaim is. Istenem hogy tudnám leküzdeni a vére iránti sóvárgásomat? Egyáltalán miért vágyok ennyire a vérére? Hisz nincs rajtunk jel. Akkor miért?

A vámpírok a nagykönyv szerint csak akkor vágynak nagyon valaki vérére ha megtalálták ebben a személyben a társukat. Viszont ekkor megjelenik mindkét személyen egy jel. Ez a jel köti őket össze. Ha megjelenik már nem tűnik el. Legalábbis tudtommal. Ez a jel a pár személyiségét mutatja. És tudtommal sem rajtam sem pedig MinJin nincs jel. Akkor miért van ez az egész?

Kiderítem mi folyik itt a háttérben. Annyira megkedveltem ezt a lányt akinek az élete nem állt másból mint szenvedésből. Ha kell elmegyek, de nem hagyom többé hogy bántódása essék.

A mai nap hoztam még egy részt! Holnap folyt. köv. Ha tetszik csillagozz!💕😘