Örökké/ Vkook[BEFEJEZETT]

Huszonkilenc ~

Miatta veszekedtek...

- Taehyung! Yoongi! Ti a kanapéra! Jin! Hoseok! Ti menjetek lekezelni Jimint! - irányitotta a többieket akik bólintva adták tudtára hogy értik. Taehyung leszegett fejjel gyűrögette a poloja alját míg yoongi keresztbe font karokkal ült. Namjoon megmaszírozta az orrnyergét s sohajtva vissza tekintett Yoongiékra. - mi történt? - kérdezte mostmár egy fokkal nyugodtabban. Az ezüst és az onix csendben ült ezért szemet forgatva taehyungra pillantott.-taehyung? - taehyung felkapta a fejét majd remegő ajkakkal megszolalt.

- T.. Táncoltunk jiminievel mikor-- foytatta volna ha az onix közbe nem vág.

-ne hívd igy! - parancsolta neki mérges pillantasokkal.

-o.. Oke... Tehát táncoltunk amikor jimin egy puszit hintett ide- mutatott szája sarkába - majd yoongi jött és letarolta jimini... Jimint...

-yoongi.. Mi erre a felmentséged? - tekintett namjoon yoongira kíváncsian.

- majdnem megcsokolta jimin! - felelte hihetetlenkedve.

-de csak féltékenyé akartunk téged tenni... - motyogta az ezüst fürtös.

-akkor sikerült! Tessék remélem örülsz.-forgatott szemet az onix.

-Yoongi ne legyél bunkó! Ő csak veled akart lenni te meg ezért flegmázol vele?

- jo de akkor is... Ez nem volt szép húzás jimintől! - tette keresztbe lábait.

-igaz hogy nem... De ő csak segíteni akart nektek erre te meg szét ütőd a fejét... - felelte sohajtva namjoon.-menj kérj tőle bocsánatot..

-De--

-nincs semmi de! Mars jiminhez!

-jolvan-morogta majd zsebre dugott kezekkel a sebesülthez indult.

-taehyung... Miért akartad öt féltékennyé tenni? - ült le mellé namjoon.

-mert nem kívánt engem.. - bigyesztette le also párnácskáját. Azért az a két pohárka ital, megtette a hatását. Namjoon tányérnagyságú iriszeikkel fordult felé

-te ittál!

-lehet... - nevette el magát. Namjoon kérdőn pillantott a nevető egyénre aki már lassan a földön fetrengett.

-most mi olyan vicces?

-nehm tudomh... - kuncogta el újból magát majd mintha eszébe jutott volna valami - maradt még abbol a finom italbol?

-a miből? - vonta össze szemöldökét namjoon.

-tudoood~ az a ízé amit jimini... Akarom mondani jimin adott

-nem! Te nem ihatsz többet! - figyelmeztette namjoon.

-miért nem? - kérdezte vigyorogva és csillogó szemekkel

-pont ezért taehyung... - sóhajtotta namjoon majd s telefonjára pillantott- hajnali kettő... - felelte amikor szipogásra lett figyelmes. Taehyungra pillantott akinek a könnyei áztatták arcát. - taehyung... Miért sirsz? - kérdezte namjoon

Egy a biztos... Taehyung nem iszik többet...

-éhes vagyok - felelte majd könny áztatta arcát namjoonra emelte.

-akkor miért nem szóltál? - ingatott fejet majd homlokon csapta magát. - szereted a pizzát? - kérdezte taehyungot aki heves bologatásba kezdett vigyorogva.

Ezt a hangulat ingadozást...

Miután namjoon megrendelte taehyung kedvenc pizzáját- ami csoda hogy ilyen késői órákban nyitva van még - a szürkeséggel az oldalán jiminékhez vonultak.

-hogy van a sérültünk? - kérdezte namjoon

-megvan az arcom... Nagyot ütött yoongi... - huzta el a száját jimin.

-már ezerszer bocsánatot kértem! - forgatott szemet.

-tudom... Csak jó volt hallani-felelte vigyorogva. Yoongi sohajtott majd inkább rá hagyta. S ekkor pedig a csengőre lettek figyelmesek.

-oh.. Ez csak a pizzás... Mindjart jövök!-kiáltott vissza majd felkapta pénz tárcáját.

- minek rendelt ilyenkor pizzát? - húzta össze szemöldökét az onix

-mert éhes vagyok-kuncogta el magát a földön lévő egyén.

-te hogy kerültél oda? - kérdezte kíváncsian majd felsegitette öt a földről.

- lábon... - nevette el magát.

-te még lábra állni sem tudsz- csapta magát homlokon de a mosoly ott csüngőtt ajkain.

-emberek kaja! - kiáltotta namjoon. S taehyungot mintha puskábol lőtték volna ki ugy sprintelt namjoonhoz. Fel csapta a pizzás tetejét s megpillantotta a tésztás csodát. - most meg miért sirsz taehyung? - kérdezte namjoon

-mert nem jön hozzám a pizza- dörzsölte meg szemeit. Yoongi pedig tátott szájjal nézte a történéseket majd kitört belőle a nevetés.

-a.. Azt hittem te az enyém vagy erre egy pizzával csalnál meg? - nevetett még mindig.

-de ő olyan tökéletes - sirta el magát újból ezúttal jimin, jin és hoseok társaságában.

-ne sirj taehyungie~ velem is volt már ilyen... Hozzám a Hamburger nem akart... Vissza utasított - szipogta jin- pedig én még mindig szeretem őt. - namjoonbol pedig kitört a nevetés ahogy yoongibol is.

-ne nevessetek! Mi épp a viszonzatlan szerelmeinkről mesélünk! - rázta meg fejét jin.

-joh.. Jolvanh! - próbálta légzését csillapitani yoongi. - te mit csinálsz taehyung?

-megeszem a feleségem... - zokogott fel ahogy követte őt a többi.

Namjoon és yoongi pedig nevetve figyelték a történéseket.

Taehyung jól érezte magát....

Nem gondolt semmire..

A gondjaira..

Az apjára...

Legfőképpen nem jungkookra...

Elfelejtette öt...