Örökké/ Vkook[BEFEJEZETT]

Tizenhét ~

Miután a fiúk kiünnepelték magukat taehyung itt maradása érdekében- amihez a szürkének nem volt igen kedve, mégsem adta tudtára a többieknek csak szerényen mosolygott- az onix miatt, mellette lett helye mivel vendég szobájuk nincs s csak ezt a megoldást látták a legjobbnak, hiszen a két fiatalabb egy szobába voltak úgyanugy mint az idősebbek is. Sóhajtva yoongi mellé dőlt miután megtisztálkodott s egy yoongi által kiválasztott textilt magára öltött. A két fiú farkas szemet nézett egymással s csak élvezték a harsány csendet, mely rájuk zúdult. A szobát a sötétség s a gyér hold fénye világította be igy mind két fiú arca halványan kivehető volt. Halkan szuszogtak egymás mellett míg nem a fekete meg nem unta s közelebb nem húzódott a szürkéhez alig pár centit hagyva maguk között. Egymás ajkain érezték a másik levegő vételét,mely a feketének igen csak tetszetős volt nem úgy mint az ezüst hajunak ki feszülten nyelt egyet s iriszeit más merre legeltette. Nem arról van szó hogy nem szerette a feketét hiszen nagyon is, csak ő nem tudta elképzelni maga mellett egy igazi kapcsolatban csak is barátilag. Tetszett neki az onix stílusa s modora mégsem érezte azt mint Ő nála. Csak túl akart lépni rajta... Azon az emberen aki csak fájdalmat okozott az ő életében, aki megkeserítette mindennapjait mégis boldoggá tette őt csak egy mosollyal. A szerelmük olyan volt mint a káve, keserű... Mégis édes... Az illata oly csábító az íze méz édes...
Sokszor ábrándozott arról mi lenne ha... Mi lenne ha vissza jönne? Mi lenne ha újból érezhetné csokjának mámorító ízét s ajkainak puhaságát? Mi lenne ha újból érezhetné bódító férfias illatát? Mi lenne ha?

-taetae... - suttogott az onix mégis a csöndben harsány kiabálásnak hatott.

-hmm? - kérdezett vissza térve az álom világábol... *bár valóságos lenne...*

-pár perce már szolitgatlak... De mintha itt se lennél... - kuncogott egy aprót a fekete hajú. Taehyung halványan elpirult majd megköszörülte torkát.

-sajnálom... Mit is mondtál? - felelte kínosan. Az onix mosolyogva megingatta a fejét majd válaszolt.

-mit szólsz a srácokhoz? - vonta fel szemöldökét.

-hát... Nem igen ismerem őket de igazán megkedveltem mindannyiukat... Namjoon megismerésem szerint a legkomolyabb ha olyan dologról van szó és ezt nagyon becsülöm benne... Jin olyan mint a pót anyám... Kedves és aranyos... Jimin kissé szeleburdi ahogy jin is de ő gyerekesebben viselkedik, hoseok nagyon pozitív és jószívű ez nagyon tetszik benne... Szeretem a kisugárzását, nem negatív... Olyan mint az enyém... - suttogta az utolsó mondatot kissé félve remélve nem hallja meg de kívánsága nem talált sikerre.

-taetae... Te nem vagy negatív... Nagyon aranyos vagy, a természeted és te magad is... Szeretem a doboz alakú mosolyodat, a nevetésedet mely zene füleimnek . Szeretem amikor elpirulsz akkor nagyon aranyos vagy. Igen pont ugy ahogy most is - kacagott fel az ezüst pofiját látva. Taehyung is elkuncogta magát míg nem mosolyogva be nem fejezték. - most már aludjunk... Késő van... Jó éjt taehyung...

-jó éjt yoongi...