Örökké/ Vkook[BEFEJEZETT]

Huszonhét ~

S taehyung álomba sirta magát.

Az ezüst lágy simogatásra ébredt ami miatt szemöldökét össze ráncolta s nyöszörgött egy sort.

-taetae... Ideje felkelni... Hasadra süt a nap...vagyis a délutáni nap - kuncogott fel az onix. Az ezüst iriszeit megdörzsölte majd felült az ágyban.

-ühm... Mennyi az idő?

-kerek 14

-hogy mennyi?-nézett sokkoltan a feketére - miért nem keltettél fel?

-olyan édesen szunyokáltál... Nem volt szívem felkelteni-vont vállát somolyogva. Taehyung arcán halvány pir jelent meg majd zavarában elkapta fejét. Az onix, állára fogott amitől a szürke kénytelen volt a másik gomb szemeibe nézni. - aranyos vagy amikor pirulsz-kacsintott taehyungra. Taehyung ha lehet még jobban elpirult amin a másik jót nevetett. - na de gyere mennyünk enni mielőtt jin leszedi a fejünket - forgatott szemet de az a kis mosoly ott bujkált szája sarkában. Megfogta taehyung karját s levezette öt a többiekhez.

-oh... Felkelt az álom szuszék! - kuncogta el magát hoseok ahogy a többi fiú is. A szürke almácskáin újból pir jelent meg.

-na.. Hagyjátok... - ingatta meg fejét az onix

-oké oké! - tette fel védekezés képen kezét.

Miután a fiúk leültek az asztalhoz elfogyasztani jin késői ebédjét, beszélgetni kezdtek amikor is szóba jött taehyung és a reggeli rohamja.

-taehyung...történt már máskor is veled ilyesmi mint ami reggel? - kérdezte namjoon össze fonott ujjakkal kissé előre dőlve. Az ezüst felkapta a fejét a kérdésre de azonnal le is horgásztótta mikor minden szem rá szegeződött.

-n.. nem... Azt hiszem.. - motyogta elgondolkodva

-aigoo... Mit álmodtál reggel? - szolalt fel jin aki egy ideje nem beszélt csak evett. Taehyung megijedt a kérdéstől hiszen nem szerette volna felhozni jungkookot mivel akkor valószínűleg beszélnie kéne miért hagyta öt itt... És miért is volt az a fura mégis valósághű álma.

-h.. Hát... A.. Azt hogy apa m..majdnem m.. Meg erőszakolt..-felelte improvizálva de szomorúan. Lassan egy sós könny csepp hagyta el iriszeit amit egy laza mozdulattal letörölt s ujjait kezdte piszkálni. Nem akart sírni előttük,hiszen akkor azt hinnék gyenge.

-omo... Sajnálom taetae....én nem akartam... Csak.. Csak kíváncsi voltam... - felelte bűn báno szemekkel.

-n..nincs semmi... Csak én vagyok egy szánalmas szerencsétlenség... - sóhajtott majd szipogott párat.

-pabo! ilyet többet ne is haljak a szádbol! Te egy csodálatos fiú vagy, érző szívvel és tökéletes külsővel- mosolygott rá kedvesen az onix amit a másik viszonzott.

-najo... Hogy ne legyen mindenki ilyen búval baszott--amint meghallotta a csúnya kiejtést jin egy tockost adott le jiminnek aki a sérült helyre simitott-akarom mondani szomorú - vigyorgott erőltettetten jinre

-azért! - húzta ki magát büszkén jin.

-jolvan anyu csak hagyd már hogy befejezzem! - forgatott szemet jimin

-rendben gyermekem!

-na tehát arra gondoltam íhatnánk egy ici picit...-mutatta mutató ujjával és hüvelyk ujjával a mértéket.

-ez szerintem nem olyan jó ötlet... - felelte namjoon

- most miért? Ne bassz....akarom mondani ne rontsátok el a hangulatot...

- én benne vagyok! - rántott vállát hoseok s amint jimin meghallotta össze pacsiztak.

-szerintem én is... Jót tenne végre egy kis lazulás..-felelte jin mosolyogva

-végre anyu is tanult- törölte drámaian le könnyeit jimin ami miatt egy ujjab tockost kapott jintől. Jimin bosszúsan pillantott rá de jin csak ártatlan iriszekkel bámult vissza.

- felőlem.. - sohajtott namjoon lemondóan majd a gerle párra pillantott- ti mit gondoltok?

- szerintem is jót tenne egy kis kikapcsolódás és ahogy látom taehyungnak is... Én is benne vagyok-jelentette ki lazán az onix-de persze ha taetae is beleegyezik

- r.. Rendben.... - motyogta. Igazából nem nagyon volt kedve iszogatni de nem akarta elrontani a többiek kedvét.

-akkor ez eldőlt! - kiáltotta jimin vidáman

*Ugy érzem ennek nem lesz jó vége ...*