Harminckettő ~

177 9 0
                                    


Taehyung egy rossz, kellemetlen érzésre riadt fel. Letörölte homlokáról azt a kis verítéket majd oldalra fordította fejét. A függönyön keresztül ugyan az utcalámpa fénye, bevilágított igy láthatta a mellette lévő üres fekvő helyet. Nyujtózkodott egyet majd a fiókon lévő kis apró cetlire pillantott. Össze ráncolt szemöldökkel a kezébe vette majd olvasni kezdte.

"jo reggelt taetae! Ha ezt a cetlit olvasod valószínűleg felkeltél. Ne ijedj meg ha nem találsz. A fiúkkal munkában vagyunk ahogy tegnap is mondtam. Reggeli az asztalon. :) 

Puszi : Yoongi♡"

Egy mosolyal ajkain kelt ki az ágyból majd az asztalhoz vette az irányt ahol a reggelije volt.  Leült az asztalhoz majd fogyasztani kezdte a táplálékát.
Az étel végénél tartott amikor újból elkapta az a rossz érzés.

*mi a frász bajom van?! *

Megrázta a fejét majd elfogyasztotta a maradék ételt majd a mosogatóba rakta.

-Aigoo... Most mit csináljak... Senki nincs itthon... - motyogta szomorúan. Majd úgy döntött hogy kitakarit. Ha már nem dolgozik, ne kelljen még ez miatt is foglalkozniuk.  Elsőnek a szobákban pakolt össze majd elmosogatott és össze söpört.

Nagyban a munkáján volt amikor a telefonja csörögni kezdett. Az ijedtségtől elejtette a partfist és a hevesen dobogó szívére tette kezét. Sohajtva kezébe vette a telefont majd megnézte a hívó félt.

Ismeretlen

Olvasta le. Össze vont szemöldökkel vont vállát majd fogadta a hívást és a füléhez emelte a készüléket.

-jo napot- köszönt bele illedelmesen taehyung.

-jo napot kívánok... - motyogta a vonal túlsó végén lévő személy.

- Maga jeon Jeongguk hozzá tartozója?


Örökké/ Vkook[BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now