I want to write you a song | Niall Horan fanfiction | 16+ | ÁTÍRÁS ALATT

18. Rose

Reggel finom puszikra, és erős kávé illatra keltem. Niall mellettem guggolva várta, hogy felkeljek egy bögre kávéval a kezében.
-Jó reggelt kedvesem.-mosolygott rám.
-Jó reggelt.-feleltem.-Ehhez hozzátudnék szokni.-mondtam, majd a bögre felé nyúltam. A kávém iszogatása közben az öltözködő Niall testét tanulmányoztam.
-Miért bámulsz?-kérdezte mosolyogva.
-Csak tetszik amit látok.-feleltem, és óvatosan magam mellé helyeztem a bögrét az éjjeliszekrényre.-Hova mész ilyen korán?-kérdeztem, majd lebiggyesztettem az ajkaimat, jelezve, hogy nem tetszik a dolog.
-Megbeszélés lesz, sajnálom. De amint visszaérek, egész nap csak a tiéd vagyok.-felelte, majd rám kacsintott, és becsukta maga mögött az ajtót.
Remek. Ismét magam vagyok. A szobában körbenézve ugyanazt tapasztaltam, mint amikor legutóbb itt jártam. Az üres sörösüvegek a padlón hevertek, a papírgalacsinokkal együtt. Felleltem még egy félig üres whiskeys üveget is az ágy mellett. Unalmamban összeszedtem ezeket, majd a papírgalacsinokat kihajtogatva olvasgatni kezdtem. Mind egy-egy dal kezdemény volt. A legtöbb elég szomorú hangvételű. Megremegett a gyomrom. Borzalmasan éreztem magam, amikor eszembe jutott a folyton részeges Niall, akit én kergettem ebbe az életformába. A gondolataim elterelése érdekében beálltam a zuhany alá és próbáltam kitisztítani a fejem. Fürdőzésemnek egy hangos kopogás vetett véget. Egy törülközőbe csavarva sétáltam el az ajtóig, majd lassan kinyitottam. Döbbentem néztem a látogatóra.
-Te meg mit akarsz itt?-kérdeztem tőle.
-Niall itt van?-kérdezte flegmán a szöszi lány, akit még Niallel láttam a színpadon.
-Nincs, de ha itt lenne sem beszélne veled.-húztam gonosz mosolyra a szám.
-Szerintem azt ő maga is eltudja dönteni.-tette hozzá gúnyosan.-Mindegy, ha találkozol vele szólnál neki, hogy kerestem?-kérdezte, majd hátat fordított és elsétált. Köpni-nyelni nem tudtam. A gondolatok cikáztak a fejemben. Lehet, hogy még mindig együtt vannak? Dehát, az lehetetlen, Niall nem olyan aki ezt megcsinálná velem. Bármennyire is haragudna rám, erre még ő sem lenne képes. De akkor mégis mit akarhat ez a nő tőle? Niall csak órákkal később ért vissza, én pedig addigra kész összeesküvés elméleteket gyártottam le a saját fejemben.
-Bébi, megjöttem.-kiáltotta, amikor beért az ajtón.
-Niall James Horan. Te ne bébizz itt nekem.-közöltem vele, majd indulatosan megindultam felé.
-Történt valami?-kérdezte és kezeit védekezőleg maga elé emelte.
-Itt járt a barátnőd.-mondtam neki.
-Rose?-kérdezte.
-Ha a szőke ribancodat Rosenak hívják, akkor igen.-tettem hozzá. Arca elkomorodott.
-Mit akart?-kérdezte komolyan.
-Nem tudom Niall. Azt mondta szóljak neked, hogy keresett.-mondtam.
-El kell mennem.-mondta, majd egy szó nélkül bevágta maga mögött az ajtót. Mi a jó büdös franc folyik itt? Mi ütött Niallbe?
Meguntam, hogy Niallre várjak, így inkább átmentem Louishoz. Szerencsémre egyedül volt, így tudott rám egy kis időt szakítani.
-Szia Tommo. Zavarhatlak?-dugtam be a fejem az ajtón.
-Lizzy! Te sosem zavarsz!-mondta, majd megpaskolta maga mellett az ágyat, jelezve, hogy üljek le mellé.-Nyúzottnak tűnsz, történt valami?-kérdezte, majd én mindent elmeséltem neki. Louis megértően hallgatott, egyszer sem szólt közbe a mondandómnak. Volt amikor nem tetszését kifejezve megrázta a fejét, vagy eltátotta a száját, de ezen kívül türelmesen megvárta a történet végét.
-Figyelj Liz...ha tetszik, ha nem Rose és Niall kavartak. Sajnálom, de ezt muszáj lesz lenyelned. Tudom, hogy Rose egy ribanc, aki csak kihasználta Niallt, de ha vannak még elrendezetlen ügyeik, azt hagynod kell, hogy elintézzék egymás között.-mondta tőle nem megszokott komolysággal. Igaza volt. Lehet, hogy Niall pont rólunk beszél vele. Mindenesetre csak akkor juthatunk előre, ha letudjuk zárni a múltat. Ezen felbuzdulva kerestem fel Harryt, ha már Niall tisztázza az ügyeit, nekem sem ártana elsimítanom a szálakat Harryvel. Kopogásomra azonnal kinyitotta az ajtót, majd csodálkozva nézett rám.
-Nocsak..Mrs.Horan.-húzta gúnyos mosolyra a száját.-Miben lehetek a szolgálatára?-invitált be a szobájába.
-Harry,én csak beszélni szeretnék veled...-sütöttem le a szememet.
-Foglalj helyet.-mutatott a magával szemben lévő fotelra.
-Harry...először is borzasztóan szégyellem magam, amiért kihasználtalak. De azt tudnod kell, hogy mindent amit mondtam, úgy is gondoltam. Kedveltelek Harry. Igazán. De most, hogy Niallel rendeződni látszanak a dolgaink, csak egyikőtöknek van hely a szívemben. Tudom, hogy lányok ezrei tudnának ölni azért, hogy veled lehessenek. Sokkal jobbak, mint én..-tettem hozzá mosolyogva.
-Nekem nem kell jobb nálad Liz. Nekem te kellesz.-fúrta a tekintetét az enyémbe.-Természetesen tiszteletben tartom a döntésedet. De tud, hogy a szívemben mindig lesz hely a számodra...-felelte.
-Harry...-suttogtam és a szemembe könnyek szöktek. Annyira elérzékenyültem a szavai hallatán. Szavak helyett, inkább jó szorosan magamhoz öleltem. Úgy gondoltam, ez többet mond minden szónál.-Kérlek, béküljetek ki Niallel. Nem akarom, hogy a banda rovására menjen a sok veszekedés.-néztem a szemébe.
-Én minden tőlem telhetőt megteszek majd.-felelte. Még utoljára megöleltem, majd Niall szobája felé vettem az irányt. Muszáj volt beszélnem vele is, és lerendeznünk magunkban egyszerre és mindenkorra a Harry és a Rose témát. Egy kapcsolatnak bizalomra kell épülnie, ehhez viszont el kell rendeznünk a dolgainkat. Én az én részemről mindent megtettem, már csak azt kell tudnom ő mire jutott Roseval. A szobába beérve elkapott az idegesség, ugyanis Niall nem egyedül volt a szobában. Rose az ágyon ült, és a padlót pásztázta, Niall pedig fel-alá sétált.
-Itt mégis mi folyik?-kérdeztem, a szobába belépve.
-Liz, el kell mondanom valamit.-lépett közelebb hozzám Niall, majd a kezemet fogva leült velem a kanapéra.
-Rendben, de ő mit keres itt?-mutattam ujjammal Rose felé.
-Pont erről akarok veled beszélni. Liz...-kezdett bele Niall.
-Terhes vagyok.-bökte ki Rose.