Kettő egyért /Bts- Taehyung FF/

78.

Megigazítottam magamon a szoros, bőr hatású hosszúnadrágot, ami kényelmes volt ugyan, de úgy tapadt a lábaimra, mintha vizes testtel próbálnék meg felvenni egy könnyű, műszálas ruhát. Mindenhová ragadna, de sem lefelé, sem felfelé nem csúszik. Felül egy testhez álló, halvány narancssárga haspóló takart, hiszen már igencsak közeledtünk a tanév végéhez, ezzel pedig a nyár is beköszönt. Csupán a vállamra volt terítve a bőrkabátom, mert tudtam, hogy Taehyung motorral fog érkezni és délután azzal a járgánnyal kell tovább mennünk. Reggel szólt, hogy ne haragudjak, de nem tud elhozni, mert elaludt és még kutyát is kellett sétáltatnia gyorsan a hosszú sulis nap előtt. Nem voltam mérges, csak mosolyogtam rajta és könnyedén érkeztem meg időben.

- Szia! - Köszönt rám egy srác a parkoló szélén, ahol a korlátnak támaszkodva vártam a barátom érkezésére.

Felvontam a szemöldököm, hiszen nem voltam benne biztos, hogy nekem szólt az üdvözlés, de halványan elmosolyodtam, amikor a szemembe nézett, ezzel biztosítva, hogy nyílegyenesen nekem szólt a dolog.

- Szia - Feleltem.

- Bocs, hogy így leszólítottalak - Nevetett fel halkan és megvakarta a tarkóját, ami azt mutatta, kicsit zavarban van. - Csak átutazóban vagyok és azt sem tudom, merre vagyok arccal.

- Elég korán van az átutazáshoz, nem? - Néztem az órámra, ami még a nyolcat sem verte.

A srác halkan felnevetett és bólogatott párat. Félre nézett és megnyalta a száját. Nem volt annyira húsos ajka, mint Taehyung-nak, talán valamivel idősebb is lehetett nála. Olyan huszonhat és harminc közé tettem volna, nem tudtam pontosan megsaccolni. Magas volt, de elég testes, nem kövér, de széles vállai és dereka volt, ami masszívnak mutatta őt. Haja rövidre volt nyírva, hátán egy kisebb hátizsák volt. Nem volt megfogó külseje, sem helyes arca, inkább csak átlagos kinézete. Tipikusan az a külső volt a birtokában, aminek igent mondasz egy italra, de ha egyszer látod, nem jegyzed meg, mert a tömegbe olvad.

- Igazából motorral vagyok - Bökött a háta mögé. - És elnézve a te szerelésedet, azt hittem, tudsz segíteni, hogy milyen jó helyek vannak a városban, amíg itt vagyok egy kicsit.

Végig néztem magamon és kissé beljebb húztam a lábaimat, tudatlanul is jelezve, hogy nem érzem magam komfortosan, holott nem féltem és nem mondott semmi sértőt.

- Csak egy motoros viselhet bőrt? - Kérdeztem vissza egy halvány mosollyal.

- Oké, Tutsché - Sóhajtott és halkan felnevetett. 

Megnyalta a száját és elnézett mellettem egy pillanatra, amíg gondolom kitalálta a következő lépést. Mosolyogva figyeltem, mert aranyos volt a próbálkozása, holott tudtam, hogy Taehyung ellen semmi esélye. 

- Kezdjük elölről, oké? - Javasolta és nevetve kezet nyújtott. - YonSun vagyok - Mutatkozott be.

- Yuri - Fogtam vele kezet.

- Tényleg új vagyok itt és tényleg motorral vagyok - Erősítette meg magát mosolyogva. - Most költöztem és nem ismerek errefelé semmilyen helyet. És gondoltam, megkérlek, hogy hátha tudnál ajánlani valamit vagy mutatni nekem jó helyeket.

Már épp levegőt vettem volna, hogy kedvesen és burkoltan ajánljak neki valamit, amibe belefűzöm, hogy a barátommal szoktunk oda menni vagy a barátom ismertette meg velem a helyet, de nem volt erre szükség, hiszen a várva várt karok körbe fonták a vállaimat és alig egy másodpercen belül megjelent mellettem Taehyung.

- Jagiya - Szólított meg becézve mély, uralkodó hangtónussal.

Mosolyogva felnéztem rá és engedtem, hogy lehajolva egy puszit nyomjon a számra üdvözlésképpen.  YonSun élesen beszívta a levegőt és zavartan elmosolyodott. Taehyung-gal felvette a szemkontaktust és egy pillanatig feszült levegő volt körülöttük, de ezt az új srác megoldotta okosan.

- Heló - Nyújtott kezet Taehyung felé is, aki kimért mozdulatokkal szorított rá a másik 'hím' ujjaira. - YonSun vagyok.

- Taehyung - Mondta a saját nevét a barátom. - Segíthetek?

- Igazából pont most kértem segítséget Yuri-tól - Nézett le rám. - Új vagyok és tanácsot kértem, hogy hol vannak elfogadható helyek.

- És ő volt az egyetlen ember a parkolóban, akit leszólíthattál? - Kérdezett vissza Taehyung, száján egy halvány mosollyal,  de hangjában fenyegető tónussal.

- Nem szerettem volna, ha ebből balhé lesz - Emelte fel a kezét mosolyogva. - Csak én is motorozom - Nézett le a Taehyung kezében lévő bukósisakra. - És tudom, hogy a motorosok általában más helyeket is ismernek, nem csak a felkapott klubbokat.

Taehyung érezhetően lelazult a szorításból a vállam körül és hiába lett lezserebb a tartása, kiállása valahogy dominánsabb lett, ahogy beletúrt a hajába és elmosolyodott. Én csak nyeltem egyet mereven néztem a barátomat, nem azért, mert féltem a következményektől, hanem mert a kisugárzásával elérte, hogy egy nyilvános parkolóban kívánjam meg. 

- Van egy helyi motoros banda - Mondta Taehyung. - Igazából nem komoly, de egy összetartó, kis baráti közösség. Délután megmutatom, ha szeretnéd.

- Az jó lenne - Bólintott a srác és megkönnyebbülten sóhajtott egyet.

- Négykor itt találkozunk! - Közölte Taehyung. - Csak akkor viszlek el, ha nem vagy balhés! - Figyelmeztette. - Nincsenek verekedések, idióta illegális dolgok és nincs bandaháború. Sem mással, sem a miénken belül.

- Értettem - Bólintott. 

Taehyung kezet nyújtott újból és egy elköszönő biccentés után már húzott is maga után, hogy elindulhassunk befelé. Halkan felnevettem, mire Taehyung lecsúsztatta a karját a vállamról és helyette rámarkolt az ujjaimra, hogy összekulcsolhassa őket menet közben.

- Ez egy varázsszó nálad? - Kérdeztem jókedvűen. - Hogy motoros?

- Miért?

- Mert ideges voltál, amíg meg nem hallottad - Feleltem.

- Nem szeretem, ha kikezdenek a barátnőmmel - Vont vállat. - És a csávó úgy nézett rád, mint egy potenciális trófeára. De ha motoros és bekerül a társaságba, akkor szemmel tudom tartani. Ráadásul ő is megtanulja, hogy az enyém vagy! 

A mondata végén mosolyogva lehajolt és menet közben egy puszit nyomott a halántékomra. Én felkuncogtam és megingattam a fejem. Aranyos volt és nagyon jól estek a szavai. Szerettem érezni, hogy ennyire kellek neki és nem adna fel engem.