Kettő egyért /Bts- Taehyung FF/

71.

Kényelmesen ültem a bárszéken, ami a konyhában volt letéve. A motoros találkozó annyiból állt, hogy egyetem után elgurultunk az egyikőjük házához és amíg a srácok a motorokról beszélgettek, a barátnőik bent iszogattak és beszélgettek. Én ismét elég stresszesen ültem le, mivel senkit nem ismertem, de valahogy elég gyorsan sikerült túllendülnöm a kezdeti feszültségen. A legutóbbi győzelmünk óta teljesen elfogadtak Taehyung mellett és a motoros család tagjaként, ami egyrészt jó érzés volt, másrészt igazából nem jelentett semmit. Olyan volt ez, mint egy gimnáziumi osztály. Ha barátkozol, kedvesek veled, ha pedig elrontasz valamit és nem vagy a toppon, nem csinálnak ki, de nem lesznek a barátaid. 
Forgattam a műanyag poharat az ujjaim között, közben pedig hallgattam a beszélgetést a legutóbbi vásárlásról és az internetes üzletek csodáiról, amihez csak néha-néha szóltam hozzá. 

- Én két hete rendeltem - Vont vállat az egyik lány a társaságból. - Bőrnadrág, de piros.

- Nem fogsz úgy kinézni, mint a hetvenes évek rocksztárjai? - Mosolygott egy másik lány, hozzászólásán pedig én is elmosolyodtam. 

- Legfeljebb koncertet adok a parkolókban és meg van az ebéd pénzem - Vont vállat az előző.

Halkan felnevettünk és én megingattam a fejem. Jól esett kicsit kikapcsolódni és nem izgulni sem az egyetemen, sem Mara hülyeségein, sem az elmúlt hónapok stresszein. Csak leültem, ha akartam, akkor ittam, ha akartam beszélgettem, ha akartam, csupán csendben ültem és néztem ki a fejemből.

- Hallottam, te milyen jól vágtad a versenyt - Bökött oldalba az egyik lány.

Vállat vontam és elmosolyodtam.

- Taehyung vezetett, én csak valószínűleg ügyesen ültem mögötte - Feleltem és ittam egy kortyot a poharamból.

- A másik srác is jó sofőr volt - Sóhajtott az egyikük. - Itt pont ez a lényeg, a barátnőkön is sok múlik.

Bólintottam és meglötyköltem a maradék italomat mosolyogva. 

- Kérdezhetek valamit? - Szólt hozzám megint az egyik lány. 

Ittam még egy kortyot, közben a pohár széle felett ránézve bólintottam egyet, hogy nyugodtan.

- Ez a Mara - Kezdett bele, én pedig azonnal megforgattam a szemeimet, akaratlanul is a név hallatán. - Tényleg a te barátnőd?

- Volt - Tettem hozzá a kis szót.

- Mi történt? - Kérdezte. - Ő is mondd sztorikat, de valahogy neked jobban hinnék.

Halkan felnevettem és sóhajtottam egyet.

- Röviden és tömören nem igazán tetszett neki, hogy megmondtam a véleményemet.

- Hallottam, hogy Tae körül volt valami - Ivott az italából a lány, miközben rám pislantott.

Bólintottam és megvontam a vállam.

- Megszállottan legyeskedett körülötte - Feleltem. - Minden hülye játékába belevont és szinte elvárta, hogy én flörtöljek Taehyung-gal és hozzam össze vele.

- Jól sikerült - Nevetett a lány, a többiek pedig csatlakoztak egy jókedvű kuncogással.

- Pont ezért utált meg - Vigyorogtam, a most már csak rémálom szerű képeken. - Megfenyegetett és zsarolt, kijátszott minket Taehyung-gal egymás ellen és a privát dolgaimmal játszadozott - Vontam vállat.

- Nem nagyon jött be neki, ahogy láttam.

- Szerencsére - Bólintottam mosolyogva. 

- Szerencsére - Hallottam meg egy mély, kellemes hangot mögülem, ami megismételte a szavamat.

Oldalra fordultam, hogy szemben legyek az út közben mellém lépő Taehyung-gal. Rám mosolygott és egyik kezével a hajamat simította végig, a másikkal pedig az asztalra támasztotta a saját poharát. Lehajolt és egy gyors puszit nyomott a számra, amit mosolyogva fogadtam. 

- Nem akarom félbe szakítani a nagyvonalú beszélgetéseket - Nézett a lányokra. - De a pasijaitok várnak.

Mindenki felnevetett és egyszerre mozdult meg, mintha csak varázsütésre végre felkelhettek volna a székekből. Én mosolyogva néztem rájuk, aztán vissza Taehyung-ra.

- Menjünk? - Kérdeztem tőle.

- Egy pár perc - Bólintott. - Addig felmész? Össze szeded a cuccaidat? - Biccentett az emelet felé, ahol korábban ledobáltuk a dzsekiket és a táskáinkat. 

- Mhm - Bólogattam, hogy megteszem. 

- Szia csajszi - Ölelt meg oldalról az egyik lány köszönésképpen. - Majd összefutunk. Te meg vigyázz rá! - Nézett Taehyung-ra mögöttem.

- Igenis - Biccentett a  férfi. 

- Sziasztok - Ölelgettem meg mindenkit sorban, akik odahajoltam hozzám. 

*Taehyung POV*

Néztem, ahogy Yuri eltűnik a lépcső tetején és erőszakosan kellett rávennem az izmaimat, hogy elforduljak a ringó csípőjétől. Mindig is tudtam, hogy csinos lány, de korábban sosem volt bőrnadrágban vagy vagányabb szerelésben. Amióta velem van, egyszerűen képtelen vagyok türtőztetni a szemeimet és folyamatosan rátapadnak Yuri testének részleteire, amiket kiemel vagy a feszes nadrág, amikor motorozni viszem, vagy a lenge szoknya és rövidnadrág, amikor egyetemre megy. 

- Sziasztok! - Fogtam kezem az összes emberrel, akik hirtelen megjelentek az előtérben, hogy induljanak haza. 

-Jöttök? - Kérdezte az egyik srác.

- Mindjárt - Bólintottam. - Yuri összeszedi a cuccait és megyünk. - De induljatok nyugodtan.

- Megvárunk - Biccentett egyet és kiment a házból.

Fellépkedtem az emeletre, hogy közöljem Yuri-val, hogy várnak ránk. Megnyaltam a számat és tudtam, hogy amint belépek a szobába, ahol a holmijainkat dobtuk le, egy csókkal akarom kezdeni a mondandómat. A lány éppen a kabátján húzta fel a cipzárat, a táskája már a hátán volt és indulásra készen állt. Felvonta a szemöldökét, ahogy beléptem a szobába, de mosolyogva fogadta az egyre közelebbi lépéseimet. Én tétovázás nélkül nyúltam az arcához és húztam magam felé, miközben én is léptem még egy utolsót, hogy elé érjek és tökéletesen tudjam fogadni az ajkait. Egyszerűen túl jók voltam a csókjai ahhoz, hogy abba tudjam hagyni. Az ajkai puhák voltak, kívánatosan teltek, mégsem túl lágyak, így tudtam élvezni a keményebb, mélyebb csókjait is. Amióta megízleltem, a nyelvével sem tudok betelni, az viszont megmagyarázhatatlanul puha volt és finom. Ízletes csókokat adott, határozottan és gyengéden csinálta, imádtam őket. 

- Menjünk - Lihegtem a szájára. - Várnak ránk.

- Oké - Bólintott mosolyogva és még egy puszira hajolt. - Tae? - Becézett le, mire elmosolyodtam. - Nálam alszol ma? 

Halkan felkuncogtam és azonnal végig járt az elektromos feszültség és a boldogság.

- Persze - Egyeztem bele azonnal, egy hatalmas mosollyal a számon.