Kettő egyért /Bts- Taehyung FF/

17.

Nem tudtam, hogy inkább a pokolba kívánnám a dugót, amibe belekeveredtünk vagy örülök neki. Hosszú volt amúgy is az út hazáig, Taehyung mellett pedig még hosszabbnak tűnt. Kínos volt, de egyszerre élveztem is a társaságát. Azt kívántam, hogy kecmeregjünk már ki innen, de nem nagyon bántam, hogy ott kell ülnünk. Furcsa volt és nem nagyon tetszett, ahogy elvitte az érzéseimet az ellenkező irányba csupán pár perc alatt. Nem volt rossz srác, csak rosszkor láttam meg őt talán.. vagy csak gyerekek voltunk ahhoz, hogy felismerjük a másikat valóban.

- Szia - Vettem fel a telefonomat, amikor megéreztem, hogy rezegni kezd a tenyeremben.

- Szia - Köszönt bele Mara a telefonba. - Úton vagy már?

- Igen - Feleltem és szemem sarkából Taehyung-ra pillantottam. - Mizu?

- Most jövök SunHwa-tól - Közölte. - Csak húsz percet voltam, mert mennie kellett valahová, de kérdeztem őt Taehyung-ról.

- Nem lehet, hogy azért dobott ki, mert róla kérdeztél? - Kérdeztem vissza inkább.

- Ne legyél negatív! - Csattant fel. - Szóval a lényeg, hogy azt mondta, hogy Taehyung szingli és bejön neki a vagányabb stílus, de tetszik neki a kislányos vonal is - Kezdett bele a monológjába. - Mert volt olyan barátnője, aki motorozott vele és bőr ruha meg minden, tudod, viszont állítólag csípi ezt a szoknyás, iskolás dolgot is.

- És? - Kérdeztem vissza és sóhajtottam egyet.

- És el kell jönnöd velem vásárolni.

- Mara, tök fölösleges azért új cuccokat venni, hogy talán tetszeni fog Taehyung-nak - Közöltem vele.

Kikerekedtek a szemeim és hirtelen a szabad kezemet a szám elé kaptam, ahogy eljutott a tudatomig, a kibeszélt alany ott ült mellettem. Oldalra pillantottam és láttam, ahogy a férfi halványan megingatta a fejét és elnyomott egy nevetést. Beharapta az alsó ajkát és csak egy széles vigyor terült szét az arcán. Mara közben folyamatosan papolt nekem, hogy fogadjam már el, meg Taehyung nem is olyan rossz, amilyennek hiszem. Igaza volt, de nem tudtam rá figyelni. Lekötött a szégyenérzet, amiért hangosan kimondtam a nevét.

- Figyelsz te rám egyáltalán? - Repített vissza a hangja a valóságba.

- Igen - Motyogtam halkan. 

- Szóval nálad van? - Kérdezte.

- Micsoda? - Kérdeztem vissza.

- Jesszus, Yuri - Sóhajtott. - A kedvezményes kupon.

- Nem tudom - Vontam fel a szemöldököm. 

- Megnézed? Mert akkor úgy készülök.

- Aha - Sóhajtottam. - Tartsd egy kicsit!

Letettem a telefont az ölembe és hátra hajoltam a táskámért, hogy kihalásszam belőle a pénztárcámat, amiben az összes kártyám benne volt. 

- Félre álljak? - Kérdezte Taehyung mély, ugyanakkor halk és lágy hangon, miközben lassan csordogált az autó a kialakult forgalomban.

Az ölembe lendítettem a pénztárcát és egy hirtelen mozdulattal átnyúltam, hogy befogjam Taehyung száját. Ő csak megilletődve felvonta a szemöldökét, majd a tenyerem által elnyomott nevetése halkan hangzott fel. Lenéztem az ölemben lévő telefonomra és megnyomtam rajta a kihangosító gombot. A másik oldalról hirtelen hasított a csendbe Mara hangja, ahogy sebesen szólongatott.

- Hallod? - Harsant fel. - Yuri! Hahó?

- Itt vagyok - Feleltem és visszacsúsztam a helyemre, magára hagyva szerencsétlen férfit, aki mosolyogva rázta meg a fejét, miután elengedtem. - Csak elő vettem a tárcám.

- Ki van ott veled? - Kérdezte. - Nem busszal mész?

- De - Vágtam rá. - De, azzal megyek, talán valakit hallottál innen a közelemből.

- Olyan volt, mint Taehyung - Közölte.

A férfira néztem, aki vigyorogva megforgatta a szemeit, de zavartalanul araszolt tovább.  Mély levegőt vettem és átfutott az agyamon, hogy bevallom neki, hogy kivel vagyok, de úgy döntöttem, nem teszem ki magam több tervnek meg összeesküvésnek. 

- Te mindenhol az ő hangját hallod - Motyogtam zavartan és inkább kinyitottam a tárcám, hogy megkeressem a kedvezményre jogosító kártyát, amit kért tőlem.

- Jogos - Nevetett fel Mara. - Kicsit az agyamra ment.

- Kicsit - Mormogta Taehyung.

Ránéztem és képtelen voltam mosolygás nélkül kibírni a megjegyzését, hiszen ebben igazat kellett, hogy adjak neki. Még a végén megkedvelem ezt a srácot, nem lesz ez így jó, az biztos.