Az elveszett kristály darabkái [BEFEJEZETT]

10. rész

Kihasználva a csendet, elszaladt fürödni.
-Ahj Süti! Ez de egy pocsék randi volt!-ült le a kutyája mellé a szőnyegre Csilla. Kutyája a fejét a lány ölébe tette, és ott pihentette.
-El nem tudom képzelni, hogy mit csinál ha nincsen ott Martin. Abból a pszichopata nézéséből azt is kinézem, hogy bánt. Vagy megerőszakol...-már csak a gondolaton is Csilla összerezzent félelmében.
-Legközelebb esküszöm már hordok magamnál valamilyen önvédelmi eszközt!-nevetett halkan.

•Másnap•
-És akkor jött a palija, orrbavágott, ami azzal a lendülettel el is tört!-mesélte haverjainak Leó, amikor épp Csilláék elsétáltak melletük.
-Én is bevertem volna neki!-szorult ökölbe a keze Taminak.
-De egy patkány az a gyerek!-mondta Linda.
-Csilla... Ki is az a fiú, aki beverte Leó orrát?-kérdezte Gréti.
-Erre én is kíváncsi lennék!
-Egy srác, akivel szoktam találkozni az erdőben, ő is oda jár kutyázni-lódított.
-Aha...
Ebéd szünetben Tami és Gréti lementek a büfébe kajáért.
-Ó Csilla! Épp beszélni akartam veled!-jött oda gonosz vigyorral az arcán Leó Csilláék asztalához.
-És ha ő nem akar?-kérdezte Linda kurtán.
-Nem lehetne itt?-sóhajtotta Csilla.
-Legyen. Szóval te aztán mocskosul átjátszottál-kezdett bele.
-Én?! Miért is?
-Eljössz randira aztán rámküldöd a palidat, aki szépen be is törte az orromat.
-Nem a palim...-és beadta neki ugyanazt a szöveget. -Egyébként meg nem tudom hogyan gondoltad, hogy majd első este le is fekszek veled, meg ilyesmik.
-Eddig egyik lány se utasította vissza-mondta kaján mosollyal.
-Szuper. Csak hogy tudd, én nem vagyok egy játékszer!
-Erre még visszatérünk-csapott az asztalra Leó, és elment.
-De egy mocskos senkiházi!
Eközben Tamiék is visszaértek.
-Mit akart?
-Hagyjuk inkább-legyintett Csilla.
-Jó...

Hazaérve Csilla fáradtan huppant le az ágyára.
-Minek örülne egy húsz éves srác?-kérdezte inkább magától. Este aztán mégiscsak kitalálta a megfelelő ajándékot.

•Szombat•
Csilla reggel korán kelt fel, hogy konyhatündér ügyességét kihasználva süssön egy kisebb tortát.
-Ez kinek lesz?-kérdezte anyja.
-Egy barátomnak lesz a szülinapja, szóval ma délutánig nem leszek itthon!
-Szuper, egy jó kis buli! Boldog születésnapot neki!
-Átadom.
Aztán mindent bepakolt, és elindult.
A patak mellett meglátta Martint. Kivett a táskájából egy sálat, és a fiú mögé osont. Bekötötte a szemét a fiúnak.
-Csilla?-kérdezte meglepetten Martin.
-Bizony-kuncogott. -Gyere!-fogta meg a fiú kezét, és rákulcsolta ujjait Martinéra. Mikor rájött mit is csinált az imént, céklavörös lett.
-Hát... Hajrá-mondta mosolyogva Martin, és szorosabban fogta meg a lány kezét. Csilla figyelmesen ment végig az úton, ügyelve arra, nehogy eltaknyoljon egy kőben vagy valamiben Martin.
-Itt várj meg!
Azzal odaszaladt a vízesés széléhez (oda mentek fel), és leterített egy pokrócot és gyorsan kipakolta rá a cuccokat.
-Boldog szülinapot!-vette le a sálat Martinról.
-Nem kellett volna-szólalt meg egy kis idő után a fiú. -Köszönöm.
A lány csak legyintett egyet, és leült.
Ettek a tortából és beszélgettek.
-Oda is adnám gyorsan az ajándékodat!
-Azzal is készültél?-nevetett Martin.
Csilla odanyomta a kicsinyke dobozt a fiú kezébe, az pedig érdeklődve bontotta ki. Egy éjkék színű ékkövekből kirakott talizmán volt benne.
-Köszönöm!
-Remélem szerencsét hoz-mondta Csilla. Később visszamentek a lány házához.
-Mégegyszer köszi!
-Semmiség!
-Akkor hát... Majd találkozunk!-nyomott egy puszit a lány arcára, aki ismét elvörösödött.
-Szia!-azzal mosolyogva elfutott, úgy, mintha mi sem történt volna.
-Szia...
Csilla döbbenten állt pár percig. El sem tudta képzelni, hogy az imént ez megtörtént.
-Ilyen jó volt a parti?-kérdezte felvont szemöldökkel Petra.
-Aha...-mondta Csilla még mindig vigyorogva. Bement gyorsan a szobájába.
-Úristen!-visított a párnájába.
Aztán nagy nehezen elaludt. Hivatalosan is kijelentheti Csilla, hogy szerelmes lett Martinba.
•Másnap•
Vasárnap lévén Csilla sokáig aludt. Reggel dudorászva ment ki a konyhába reggeli után kutatva.
-Mi ez a különösen jó kedv?-kérdezte mosolyogva anyja.
-Nem tudom... Olyan szép idő van! Megyek majd könyvtárba, viszem Sütit is, oké?
-Ahogy gondolod.
Csilla evett egy szendvicset, aztán felöltözött, kutyájára tette a hámot, és vállán a hátizsákjával elindult. Sokat kellett sétálnia a városig, de nem bánta. Kicsit addig is kiszellőztette a fejét. A könyvtár előtt Süti pórázát odakötötte az egyik biciklitartóhoz, és bement. Sok ideig válogatott a könyvek között, aztán három könyvvel a kezében lépett ki az ajtón.
-Okos kutya vagy, Süti. Tessék, jutalomfalatot is kapsz-vette ki a táskájából a zacskót, és odaadott egy csont alakú kekszet a kutyájának. Berakta a könyveket táskájába, és hazaindult. Otthon megebédelt, aztán leckét írt és tanult. Délután még apjának segített az állatokat megetetni, és friss vizet rakott nekik.