Az elveszett kristály darabkái [BEFEJEZETT]

16.rész

•Másnap•
Reggel Csilla Martin mellett kelt. A gondolat megnyugtatta, miszerint a fiú nem hagyta őt ott az éjszaka.
-Jó reggelt-nevetett halkan Csilla, és egy puszit nyomott a fiú arcára. Mosolyogva nézte a Martin arcát, és egy hajtincset ujjai közzé fogva elkezdte csavargatni. A fiú halkan morogva, még jobban oldalra fordult, és lassan kinyitotta a szemét.
-Hogy lehet az, hogy te mindig ilyen gyönyörű szép vagy?-kérdezte rekedten Martin a lányt, és megfogta a kezét.
Csilla csak pirulva markába zárta a fiú kezét, és úgy ült csöndesen.
-Ajaj. Anyukád mindjárt benyit. El kell bújnom-ült fel kicsit bosszúsan, de mégis mosolyogva Martin.
-Okés-és mielőtt észbe kapott volna Csilla, addigra a fiú eltűnt.
-Csilla! Ideje felkelni!-nyitott be álmosan az anyja.
-Okés, ébren voltam, csak kicsit elbambultam!-és ásított egy nagyot.
-Jó, de lesz elég időd bambulni az iskolában a táblát! Nyomás, készülődj!-nevetett Petra, és kiment a szobából. Eközben Süti is megérkezett, és helyet foglalt a szőnyegen.
-Ennyit erről-sóhajtotta Csilla, és szomorúan nézett a csukott szobaajtajára.
-Ja. Ó, itt a kutyus...-vonta fel a szemöldökét Martin aki valahonann előkerült, és lassan közeledett Süti felé.
-Jó kutya! Na, szeress már meg!-gugolt le Martin a kutya mellé, aki árgus szemekkel figyelte a fiút.
-Süti. Martin jó ember. Szeretni. Érted, szeretni? Martint. Szeretni-gügyögött Csilla a kutyának, és leülve mellé, átkarolta a nyakát.
-Ennél hülyébben nem lehetne tanítani-röhögött Martin, és ő is leült.
-Próbálkozom, na!-nevetett a lány is, és elengedte a kutyát.
Süti szép lassan megszagolta az ismeretlent, és megengedte neki, hogy megsimogassa a fiú őt.
-Látod, ő is szeret!-mondta magabiztosan Martin.
-Téged ki nem?!-mondta Csilla, és megcsókolta a fiút.
-Hát, lehet pár Őrzőnek nem vagyok a kedvence...-suttogta.
-Hagyjuk már, ugyan!-mosolyodott el a lány.
Ezután gyorsan összekészülődött, még reggelizni sem volt ideje. Martin már elment, és a szülei is, így hát egyedül zárta be a házat.
Iskolába menet vett egy Smoothie-t az egyik boltban, aztán sietősen ment az iskolába. Történelemmel kezdtek.
Szünetben összeállt a szokásos társaságuk.
-Mindenki kitalálta már a programját?-kérdezte Tami.
-Igen!-mondták kórusban a lányok.
-Jó. Ó mielőtt elkezdenénk, Csilla...-vigyorgott a lányra Tami.
-Igen?
-Örülünk, hogy találtál egy helyes pasit, megérdemled!
-Köszi.... Vagy mi.
-Ha már mindenki rád figyel, kezd te az ötleteiddel.
És Csilla felvázolta nekik az egészet.
-Na, ez egész jó! Ki akarja következőnek?
-Én!-ugrándozott Gréti. -Szóval, menjünk el légyszi, légyszi állatkertbe!!! És ha már ott vagyunk, befogadhatnánk egy pandamacit!-mondta, és mind a három lány kikerekedett szemekkel nézett rá.
-Khm... Elmehetünk állatkertbe, de Gréti... Ki gondozza majd a pandát? Gondolkozz már kicsit csajszi!-mondta Tami. -Mi a másik?
-Ahj, kárrr! A másik, hogy szeretem a kutyákat, de nekem ugye a szüleim nem engedik... Meg kéne gyűjteni a pénzt, hogy majd tudjak felnőttként venni kutyust... Szóval, sétáltassuk néhány ember kutyáját!-lelkendezett Gréti.
-Ez nem is rossz ötlet, és tényleg, akkor legalább egy kis zsebpénzt is szerzünk-mondta Linda.
-Okés. Akkor vihetjük hozzánk majd az erdőbe a kutyákat, ott senkit nem is fogunk zavarni, meg el tudom vinni Sütit is-mosolygott Csilla.
-Szuper! Linda?
-Mivel egyre jobb idő van, elmehetnénk egy víziparkba!
Erre Gréti hangosan felsikoltott, és a másik két lány is izgatottan figyelt.
-Meg nyilván ha idősebbek leszünk, amúgy elmehetnénk egy-egy hétvégére egy szállodába chillezni!
Szóval a másik ötletem, hogy menjünk el egy kertmoziba. Tudom, mozi, de egy kertmozi mégis más!
-Rendben. Akkor az én ötleteim jönnek. Én kicsit akartam kultúrálódni, és lesz egy emléknap, királyainkról, stb. Lesz felvonulás, meg ilyesmik. Aztán csinálhatnánk egy közös programot, a pasikkal... Mármint, Linda, Csilla, ti hozzátok a barátotokat, én is elhívok egy srácot, és Gréti is Alexet.
-Oké, de hova menjünk velük?
Csilla kicsit idegesen tördelte ujjait, hisz nem biztos, hogy a legjobb ötlet lenne ebbe belerángatni Martint...
-Olyat kellett kitalálnom, amit ugye a fiúk is élveznének. De! Nem állunk meg itt. Van egy ötletem, viszont ahhoz több embert is elhívhatunk. Akár jöhetnek családtagok. Csilláéknál jó nagy rét van, és mi lenne ha csinálnánk egy méta meccset. Persze lesz tét is! Azt majd még kitaláljuk, mi legyen!
-Wow! Ez baromi jó lesz! Iiii!!!-visított Linda.
-Két csapat lesz ugye. Azt majd úgy osztjuk fel, hogy két két lány, és akkor az ő általuk meghívott emberek.
-Király!
Csilla továbbra is idegesen állt a lányok mellett. Nem tetszett neki ez az egész program a pasikkal. Mármint, tök jó, meg minden, de... Nem akarja, hogy Martin lebukjon, vagy valami.
Suli után fel is hívta a fiút, és elmondta neki a történteket.
-Igen, vannak kockázatok. Meg, egyszer métáztam a társaimmal... Nos az lett a vége, hogy vagy öt labdát olyan messzire ütöttünk, hogy nem találtuk meg-röhögött. -Meg akkor majd lassan kell futnom, atyám, majd mint egy csiga-sóhajtott, és úgy látszott, neki ez jelentette a legnagyobb problémát.
-De mi lesz, ha nem látnak, és érted...
-Megoldom.
-Biztos?
-Bízol bennem?
-Benned mindenkinél jobban-vallotta be a lány.
-Akkor jó-és látta maga előtt, ahogyan Martin elmosolyodik.
-Ma már nem tudunk találkozni, de holnap igérem, megyek-mondta Martin.
-Okés. Figyi... Ki kéne már találni, hogy mikor mutatlak be a szüleimnek.
-Hétvége?
-Akkor majd lassan tálalom nekik a programot...
-Oké.
-És te bemutatsz majd a társaidnak?-nevetett halkan Csilla.
-Már láttak téged egy párszor, meg ilyesmi-vallotta be a fiú. -De majd persze, ha szeretnéd, azt is leszervezzük.
-Jó! Most megyek, házit kell írnom.
-Okés. Szeretlek-mondta Martin
-Én is...-azzal vigyorogva letette a telefont. Örömében Sütit is átölelte, szegény kutya semmit sem értett.
Tanulás után eszébe jutott, hogy egy ideje nem csinált videót, így hát nekiállt.
-Sziasztok. Sajnálom, egy kicsit eltűntem-és elmondta, mik történtek vele, hogy közeledik az év vége...
-Nincsen sok videó ötletem, most majd még felveszek egy zongorázós vidit, de ha van öteltetek, milyen tartalom legyen, írjátok! Addig is, mindenkinek további szép napot!
Azzal átment a nappaliba a zongorához.
-Pharrel Williams- Happy című számát fogom eljátszani, meg énekelni hozzá-dörzsölte össze tenyereit, és ujjait lassan ráhelyezte a zongora billentyűire. És belekezdett.
A végén vigyorogva nézett a kamerába.
-Azért is esett erre a dalra a választásom, hisz mostanság nekem is jó kedvem van, meg jól sültek el a dolgok. Remélem titeket is felvidít ez a dal-nevetett. -Persze, csak ha rossz kedvetek lenne.
Elvégzett egy gyors vágást a videókon, és kirakta őket. Elégedetten dőlt hátra a székében.