II. Sebekbe Temetve [JK Ff]

•Tizenkettedik•

Az elkövetkezendő öt nap csak a kémiásokról szólt, és az általuk elkészített kábítószerekről, bombákról, és egyéb olyan tákolmányokról, amihez én személyszerint nem értettem.

Összesen kétszer mentem el megnézni, hogy miket kutyulnak, mert sajnos őszintén nem érdekelt. Erős csapatunk volt, rengeteget gyakoroltak, így nem aggódtam amiatt, hogy sikerül-e a kitűzött feladatokat időben teljesíteni. 

Helyette inkább az üvegtetővel ellátott "uszodában" süttettem a hasamat a vonzó fürdőruhámban. Egy piros bikinit választottam, mivel természetesen tisztában voltam azzal, hogy Jungkook-nak ez a kedvenc színe.
Jó kedvemben voltam, így a dolgok fokozása érdekében még egy nyalóka is volt a számban, amit direkt úgy szopogattam, hogy félreérthető legyen.

Csak egy üzenetet hagytam egy papírlapon a szobában, hogy leugrottam lecsekkolni a medencét, de ne aggódjon, jön velem Steve és a többiek is. 

Amikor leértünk meglepődve konstaláltam, hogy elég sokan vannak. Alapól hatalmas volt a tér, és nem is egy medence volt, hanem vagy négy, de mindenhol voltak. Volt, aki csak feküdt a napágyakon, voltak, akik a vízben hülyéskedtek, akik a szélén ültek, és akik csak úgy lézengtek.

Csatlakoztunk a csapatunk néhány tagjához, akik befoglalták a legnagyobb medence egyik sarkát. Úszógumik és unikornisok társaságában pancsoltak a vízben. 

Leültem a szélére és belelógadtam a lábaimat, miközben a finomságot ajkaim között forgattam. Az exem a túloldalon ült, éreztem a tekintetét magamon. Mindig is imádta a testemet, már csak az volt a baj, hogy nem simogatni, hanem ütni. Nem néztem rá, nem akartam szemkontaktust váltani vele, nem érte meg. 

- Biztos, hogy jó neked így, kicsi gyilkos? - pillantott fel rám Steve, aki immáron a medencében volt, kikönyökölve a szélére.

- Mármint? - ráncoltam szemöldököm.

- Kicsit kivívó az öltözködésed, nem gondolod? - vonta fel szemöldökét, ahogy tekintetét gyorsan végig vezette rajtam.

- Nem - ráztam meg a fejem, ahogy bal kezemmel megtámaszkodtam a hátam mögött. 

- Takard el a kis testedet - nézett rám  Kopasz is, mire halkan felnevettem.

- Jó így - szögeztem le. 

Szinte biztos voltam benne, hogy Jungkook előbb utóbb lejön, hogy leellenőrizze kikkel vagyok, és hogy nem ér fenyegetés, na de nem gondoltam, hogy ilyen hamar.
Póló nélkül, fürdőnadrágban és a papucsában lépkedett be a helyiségbe. Tetovált mivoltja sok lány figyelmét felkeltette, ami annak ellenére is bökte a csőrömet, hogy tudtam; Kook-nak én vagyok az egyetlen. Mázlijuk volt, hogy abban a pillanatban nem volt nálam kés, mert vérfürdőt rendeztem volna. Miért mindig az én pasimat kell kiszúrniuk, amikor megannyi izmos és jóképű csávó lófrált az uszodában?

Végignéztem, ahogyan a nyuszim oda sétál hozzánk, köszön a többieknek, majd leül, szorosan mellém. Mosolyogva pillantottam egy csapat csaj felé, akik irigykedve figyelték, ahogy Kook a combomra helyezi egyik kezét. Már jobban volt a sebe, bár még mindig be volt kötve, így egy kicsit szabadabban mozgott.

- Miujság? - fordítottam felé a fejemet ártatlanul pislogva. Láttam az arcán, hogy nehezére esik mellettem ülni így, hogy alig van rajtam ruha. Türelmes volt velem, nem csinált semmi olyat, amit nem akartam, nem erőltetett semmit sem, és hálás is voltam neki, amiért így bánik velem, és amiért vár rám hónapokon keresztül.

- Direkt csinálod? - szűrte ki fogai között rám sem nézve. Nyílván valóan tudtam, hogy miről beszél, de játszottam a szőke libát, akinek halvány lila fogalma sem volt semmiről.