𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

14. 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

Végre szombat, itt a bulizás ideje. Miután tegnap megtudtam a képességem, kicsit sokkolt, úgyhogy pihenésre volt szükségem. Senki nem zavart, aminek nagyon örültem.

A konyhában már folyt a készülődés. Wanda és Nat a mini szendvicseket csinálták, míg Steve, Rhodey és Sam a kisebb asztalokat hozták a nappaliba. Tony telefonált, Thor a TV előtt ült, én pedig csatlakoztam a csajokhoz.
Olyan hamar elment az egész nap, a végén már szinte csak kapkodtunk. Aztán gyorsan indultunk készülődni.
A kék ruhámat vettem fel amit még magammal hoztam. Hajamat begöndörítettem, kisminkeltem magam, hipergyorsasággal lettem kész. Még Bucky és Vízió a Happy Birthday feliratú girlandot rakták fel a nappaliban, amikor csengettek. Tony kinyitotta a hatalmas kaput bentről automatikusan, természetesen, és el is kezdtek érkezni a vendégek. Buckyval összetalálkozott a tekintetünk, végigmértük egymást. Rajta világoskék öltöny volt, megint olyan jól nézett ki. Elindultunk egymás felé.
-Megint csodás vagy!-súgta a fülembe.
-Mint amilyen jól nézel ki te.-mondtam én is neki. 10 perccel később már azon kaptam magam, hogy a nappali emberektől nyüzsög. A pincérek tálcákkal a kezükben járkáltak, kínálgattak mindenkit. Morgannek meglepi volt az egész buli, semmiről nem tudott, nagyon meglepődött amikor a rengeteg embert meglátta. Mindenki elkezdte énekelni az ismerős dalt, majd átadtuk az ajándékokat.
-Haylie, bemutatom Scott-ot és Hope-ot, avagy a Hangya és a Darázst.-vezette oda Steve őket.
-Örvendek. Sokat hallottam már rólatok.-mondtam vidáman. Hogy mennyi új emberrel fogok én megismerkedni.
-Mi is örülünk.
-Hannah!-jött oda hozzám Thor. Illatán érezve, huh, ő már nem józan.-Táncolsz velem?
-Haylie vagyok. És bocsi, de most nem.
-Igen, igen én is azt mondom Hannah.
-Thor, nézd csak, ő itt Lana.-hozott oda egy csajszit Bucky, majd elküldte vele Thort.
-Megmentettél.-néztem rá köszönöm arccal.
-Gyere, vágják a tortát.-fogta meg a kezem, és közelebb vezetett Tonyékhoz. Morgannek unikornisos tortája volt, epres ízű. 4 emeletes volt, hiszen vagy 70 ember biztos hogy volt a bulin. A sok ismerős és szuperhős, elég nagy a család :).
-Haylie!-jött oda hozzám Peter Parker.
-Szia!-köszöntöttem.-Na ideköltözöl?
-Erre még egyelőre nem tudok választ adni.-mosolygott.
-Megértem. Azért ez nagy váltás lenne.
-Szia Bucky!-intett a mögöttem álló férfinek, aki akkor ette meg az utolsó falat tortát.
-Táncolunk?-kérdezte Bucky, miután én is leraktam a tányéromat.
Szűk hely volt a tánchoz, jó közel voltunk egymáshoz, de így is tökéletes volt. Mint amikor először táncoltunk. Ezek olyan pillanatok az ember életében, amit soha nem fog elfelejteni. Mikor már jó pár dalt végigtáncoltunk, Bucky megfogta a kezem és elhúzott a hatalmas helyiségből.
-Most hova megyünk?-kérdeztem, amikor a benti medence felé vettük az irányt.
-Kitaláltam valamit. Remélem benne vagy a buliban!-majd benyitott az uszodába.
-Mit csinálsz?-néztem rá, amikor levette a cipőjét, és kék zakóját.
-Kicsit megszegem a szabályokat.-mondta miközben a nyakkendőjét is levette.
-Te ilyen rossz fiú vagy?-nevettem.
-Szereted a rosszfiúkat. Vonzod őket!- mosolygott és két perc múlva már a medencében volt.
-Most te jössz.-nyújtotta kezét.
-Biztos hogy nem.
-Olyan déja vu érzésem van. Mintha ezt egyszer már mondtad volna. Kérlek gyere.-ingje teljesen ráfeszült kigyúrt testére, nem tudtam megállni hogy ne nézzek végig rajta, amihez persze pirulás is társult, plusz egy gyors ajak beharapás. Ő is észrevette, sőt zavarba is jött.
-Egy kicsit csokis a szád.-mutatta meg sajátján hogy hol olyan az enyém.
-Nem veszem be. Nem ettem csokit.-nevettem, persze hogy tudtam hogy be akar rántani.
-De komolyan.-bólogatott hitelesen. Tudtam hogy be fog rántani, de már én is akartam kicsit rosszalkodni. Lehajoltam a medence széléhez, ő pedig kezemet megfogva, belehúzott a medencébe. Én közben visítottam. Hát a kék ruhámnak annyi, de ilyet se csináltam még soha. Pár percig elúszkáltunk, de aztán villámcsapás szerűen egymáshoz úsztunk. Lassan közel hajolt hozzám. Szememet nézte majd a számat felváltva. Mostmár tényleg akarom hogy megcsókoljon. Nyakába belekapaszkodtam, ő pedig gyengéden arcomat kezébe fogta és ajkainkat összeérintettük. Először kisebb csókot adott, aztán a következő már sokkal felszabadultabb, és magabiztosabb volt. Nem akartam hogy vége legyen. De persze minden véget ér. Minél többet kaptam tőle, annál többet akartam. Fülig szerelmes lettem. Miután nem is tudom hanyadjára elváltunk, hatalmas mosoly jelent meg mindkettőnk arcán, majd megöleltük egymást.
Kimásztunk a medencéből, egy törölközőbe kicsit megtörölgettük magunkat, majd lefeküdtünk az egyik napágyra. Mellkasán feküdve, hallgatva a szívverését, úgy éreztem minden tökéletes, egyenesbe értem, ennél jobb már nem is lehetne. Ő hajamat simogatta, annyira megnyugtató volt az egész. Nem beszélgettünk, szavak nélkül, tettekkel is át tudtuk adni a másiknak érzelmeinket. Kis idő után úgy döntöttünk megyünk aludni. A vendégek még most kezdtek belejönni a buliba, hogy mi lesz itt holnap reggel. Mi pedig felsurrantunk a szobákhoz. A szobám ajtaja előtt hosszú csók után váltunk el, majd bementem lezuhanyozni. Készültem lefeküdni, de valami hirtelen eszembe jutott. Azonnal léptem is, és átmentem a szomszéd szobába. Két kopogás után jött is a válasz. Bucky akkor lépett ki nadrágban a saját fürdőjéből, és meglepettem nézett rám.
-Veled aludhatok?-kérdeztem szerényen.
-Ilyet ne is kérdezz.-mondta nagy mosollyal az arcán, majd hozzám sietett, és megcsókolt. Ezután bebújtunk az ágyba, kiskifli-nagykifli pózba magához ölelt, és így aludtunk el.