𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

10. 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

Mikor magamhoz tértem hatalmas fehérség fogadott. Hol vagyok? Elkezdtem kinyitni a szemem. De nem, ez nem jó, túl világos van. Vissza csukom inkább. Várjunk. Valaki fogja a kezem. Nagy nehezen összerakom a szavakat amiket mond. Bucky. Te jó ég, itt van velem? Itt elolvadok. De várjunk mi történt? Az épületben voltunk, és utána minden elsötétedett.
Ez így nem mehet, muszáj kinyitnom a szemem. Még mindig vakít, de kezdem megszokni.
-Haylie.-állt fel Bucky, de kezemet nem engedte el.
-Bucky! Mi történt?
-Az épületben voltunk, Anthony téged a mélybe dobott, lezuhantál. Csak 2 métert zuhantál, kisebb sérülést szenvedtél, nem tört el semmid hála istennek. Pár napja itt vagy a kórházban, aludtál. Remélem kipihented magad. Tony bulit szervez jövőhét szombatra, Morgan szülinapja, plusz a sikeres bevetés. Anthonyt sikerült megölnünk, nincs több veszély. Egyelőre.-fejezte be majd vissza leült a székre. Annyira kedves tőle, hogy nem is vagyunk együtt, mondjuk azt hogy munkatársak vagyunk, de így törődik velem.
-Hé. Te levágattad a hajad?-most vettem észre hogy a hosszú haja oda. Az is jól állt neki, de ez, valamiért vagányabb, és fiatalosabb. Oké hogy több mint 100 éves, de nem látszik rajta.
-Tetszik?-mosolyodott el. Tényleg mindjárt elolvadok.
-Imádom. Nagyon vagány. Visszatérve az állapotomra, mindennek örülök, főleg hogy most akkor egyelőre nincs veszély. De várj, hány napja vagyok bent?
-3. Ma van péntek.
-És te meddig voltál itt?
-2. Első nap a szüleid és Tony voltak itt, akkor Steve rávett arra hogy menjünk el fodrászhoz, legyen egy kisebb örömöm. Azóta itt vagyok veled.-nézett rám, én pedig elvesztem csodásan kék szemében. Ismét.
-Nagyon köszönöm. Hogy ennyit törődsz velem. Pedig, még csak barátok vagyunk.
-Még?-mosolyodott el.
-Vagyis. Na. Öhmm. Oké. Ezt elszúrtam.-nem tudtam tovább égetni magam, mert bejött a nővér és elvégzett pár vizsgálatot.

Még aznap vissza is mehettem a bázisra.
A többiek is halálian kedvesek voltak velem, valami picit nehezebben ment, rohant oda valaki és segített. Ők nekem mostmár a másik családom. Wandával a nappaliban néztünk filmet, amikor megérkeztek Pepperék. Morgan egyből befeküdt közénk, és követelte, hogy márpedig nézzük meg vele a Jégvarázst. Thor csak figyelte hogy mit akar nézni, kíváncsivá tette a kishölgy, úgyhogy ő is helyet foglalt a nappaliban. 1 órával később már az egész csapat ott ült, egymás hegyén hátán. Buckyval többször néztünk egymásra, annnnnnyira szép szeme van. Aztán jött az a rész amikor Anna megfagy. A társaság síri csendben ült. Hogy tudnak ekkora hősök így élvezni egy MESÉT? Én teljesen el voltam képedve rajtuk. Thor elkezdett bőgni, Tony pedig egyből leszidta.
-Szedd már össze magad!
-De Tonyy. Hát meghalt!-folytak a könnyei. Én halálra röhögtem magam, élvezem hogy itt vagyok.