𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

𝐸𝑝𝑖𝑙𝑜́𝑔𝑢𝑠

El is érkeztünk a történet végéhez, köszönöm mindenkinek aki velem volt, és olvasta a könyvem, sokat jelent nekem. Mi mással lehetne szépen befejezni egy történetet, mint egy esküvővel, nekem valamiért mindig ez a legszebb befejezés.
Egyébként, ha jól tudom amerikában az esküvőkön nincs tanú, valamiért mégis így írtam hogy itt vannak, de már nem akartam változtatni rajta.

3 évvel később

Bucky 2 év járás, szerelem után, megkérte a kezemet. Én nagyon nagyon, leírhatatlanul boldog voltam. Azonnal el is kezdtem szervezni az esküvőt. Mindig szabadtéri esküvőről, rengeteg virágról álmodtam, úgyhogy nem volt kérdés hogy milyen lesz az esküvőm. Miután a ruhámat megterveztem, pontosabban a 2 ruhámat, mivel babonás vagyok, nem készítettem el magamnak, hanem a barátnőimre bíztam, és az ő ismerőseire.
Lett egy sellő fazonú, csipkés, hosszú ujjú ruhám, amit a ceremónián fogok viselni, és egy bokáig érő tüllös ruha, ami pedig a bulizáson lesz rajtam. Tudom, szokatlan hogy nem földig érő hercegnős ruhám lett, de abban nem lenne olyan kényelmes a tánc.
A főhadiszállás lett a helyszín, az udvaron felállítottak a fiúk egy hatalmas pavilont, sokat gondolkodtam rajta hogy hol is lehetne a lagzi, de végülis ez a legideálisabb hely.
A ceremónia is ott lesz megtartva, az udvaron, ez ilyen homemade esküvő.
Mindig is az volt az álmom hogy fehér virágok legyenek mindenhol. Tehát miután kihelyeztük a székeket, ahol a vendégek fognak ülni a ceremónia alatt, utána húztunk ki kisebb madzagokat, kikötöttük a fákhoz, és azokról fehér virágokat lógattunk le mindenhová.
A kerek asztalokra középre került egy nagy váza, amibe szintén fehér virágok. Illetve rengeteg fényfűzért húztunk még ki mindenhová. Plusz még fotófal, candy bar és sorolhatnám.
-Nagyon izgatott vagyok.
-Gyönyörű vagy. És nagyon szerencsés. Hiszen elsőre megtaláltad életed szerelmét.-nézett rám a tükrön keresztül Wanda.
-Johnnynak köszönhetően.-viccelődtem, a helyiségben lévő csajok pedig rémülten néztek rám.-csak vicceltem.
-Haylie? Merre vagy?-hallottam apukám hangját a folyosóról.
-Itt vagyunk!-kiáltott Natasha.
-Szentséges szűzanyám. Haylie. Kicsim. Gyönyörű vagy!-lépett közelebb.
-A smink az nekem köszönhető.-könyökölt a szék támlájára Nat.
-Nagyon profik vagytok.-bólintott elismerően apa.-És a ruha?
-Ott van a szekrényen. Máris bújok bele.
Apát kiküldve, felvettem a szűk ruhámat, ami tökéletesen állt rajtam, mutatta az alakomat. Az ablakból pont kiláttam az oltárhoz, ahol már ott készülődtek a fiúk. Az összes Bosszúálló itt volt. Ami számomra hatalmas örömet jelentett.
-Szerintem kezdhetünk.-indult kifelé Wanda a szobából. Én megfogtam a fehér virágos, eukaliptuszos virágcsokromat, és lementünk a kezdési helyhez.
Mindenki helyet foglalt, majd mikor megszólalt a zene mi kiléptünk apukámmal az épületből.
Mindenki felállt, és akkor láttam meg a szerelmemet az oltárnál. Steve átnyújtott neki egy papírzsebkendőt.
Mikor odaértünk, apukám még adott nekem egy puszit, én a fülébe súgtam hogy Mindent köszönök! Anyára is ránéztem, aki törölgette a szemét.
Majd felléptem Bucky mellé, és megfogtuk egymás kezét.
-Egyszerűen, gyönyörű vagy.-mondta halkan, én egy mosollyal válaszoltam neki.
-Tisztelt egybegyűltek, ez a nap, a legszebb nap szerelmeseink életében. Egybekötik az életüket. Szerelmük számomra is példamutató, és remélem hogy még sok-sok éven át, együtt lehet a csodálatos szerelmes pár.
Kérem ismételjék utánam. Én James Buchanan Barnes, fogadom.
-Én James Buchanan Barnes. Fogadom, hogy egy életen át hű társad leszek. Egészségben, betegségben.
-Gazdagságban, szegénységben. Jóban, és rosszban. Örökké szeretni foglak.-mondtuk egymás után.
-Ezennel megállapítottam, irataitok, és szavaitok alapján, hogy a házasságkötésnek nincs semmi akadálya. Megkérlek benneteket, álljatok egymással szemben, fogjátok meg egymás kezét. A tanúkat is kérném felállni ehhez az ünnepélyes pillanathoz. Egy kérdést teszek fel nektek, kérek rá pontos, határozott választ adni. Haylie Wood, akarod e az itt jelenlévő James Buchanan Barnest hites férjedül, míg a halál el nem választ?
-Igen! Akarom!
-James Buchanan Barnes, akarod e az itt jelenlévő Haylie Wood menyasszonyt hites feleségedül, míg a halál el nem választ?
-Igen, akarom!
-Ezek alapján, szeretném aláírásotokat kérni a házassági anyakönyvhöz. Először a feleség írja alá, majd a férj, ezután pedig a tanúk.-miután mind aláírtuk jött a legszebb rész.
-A gyűrű, örök hűség, mely jelképezi a szeretetet és a végtelenséget. Kedves menyasszony, húzd fel férjed ujjára az örök hűség jelképét.-a mosoly levakarhatatlan vot az arcomról.-Bucky, most te húzd fel szerelmed ujjára a gyűrűt, ami összeköt titeket egy életen át.
A rámruházott hatalomnál fogva, titeket mostantól házastársakká nyílvánítalak. Csókold meg a menyasszonyt.-Bucky derekamnál fogva magához húzott, és megcsókolt. Annyira szeretem.
-Ezennel bemutatom Mr. és Mrs. Barnest!-mondta az anyakönyvezető, a vendégek pedig felállva tapsoltak.

Miután véget ért mindenki gratulációja, mi Wandával elrohantunk a szobába ahol készültem, a másik ruhámat felvenni. Bucky nem tudta hogy két ruhám lesz, szóval ez dupla meglepi neki.
A vendégek furcsállták is hogy hová tűntem. De amint visszaértem, Bucky odarohant hozzám, a magasba kapott és megpörgetett.
-Hogy két ruha. Cseles vagy!-mosolygott.
-Ez vagyok én.
-Haylie, drága. Köszönöm hogy vagy a legjobb barátomnak.-ölelt magához Steve. Ez nagyon jól esik nekem.
-Köszönöm hogy vagytok nekem.
-Köszöntök minden vendéget!-vette a kezébe Tony a mikrofont, hát ő volt a ceremóniamester.-Először is, így is gratulálok az ujdonsült házasoknak, és akkor szeretném ha ők idefáradnának a táncparkettre, leülnek háttal egymásnak. Ez a kire jellemző játék lesz, biztos ismeritek.
Mi meg is tettük amit kért Tony, a cipőinket használatra készen megfogtuk, és Tony el is kezdte sorolni a jellemzőket.
Ki mondta először hogy szeretlek? Egyértelműen Bucky.
Ki a türelmetlenebb?
Ez is biztos hogy én.
Ki főz jobban?
Na ebben nem értettünk egyet.
Majdnem mindenre ugyanúgy sikerült válaszolni, ez egy izgis kis játék volt.
Mindenki helyet foglalt, és megvacsoráztunk. 70en voltunk, 7 10 személyes nagy asztal volt a vendégeknek, annyira tetszett így ez az egész dekoráció.
-Hall mindenki?-kocogtatta meg a mikrofont Steve. A társaság bólogatott, meg igenezett.-Akkor ezennel hivatalosan is köszöntelek a családban Haylie. Nagyon örülök hogy egy ilyen szuper nő mostmár a Bosszúállókhoz tartozik. Az biztos hogy rengeteg kalandban lesz részed, de itt biztonságban leszel. Az én legjobb barátom mellett meg főleg. Sok boldogságot Mr. És Mrs. Barnes.
-Haylie, nekem már a húgom. Nem vérszerinti, de olyan szinten összenőttünk, hogy nincs más kifejezés, ami illene a mi kapcsolatunkra. Ez nem barátság, ez annál sokkal több. Emlékszem, amikor 3 évvel ezelőtt ide érkezett, milyen hamar megtaláltuk a közös hangot. És arra is emlékszem, amikor Buckyval egy légtérben voltak, és a társaság többi tagja menekült onnan, úgy forrt köztük a levegő. Minden jót kívánok nektek, és tudjátok, hogy rám mindig számíthattok.-amikor tanút kellett választanom, 1000%ban biztos voltam abban hogy Wanda lesz. Az életemet is képes lennék rá bízni, ugyanúgy mint Buckyra.
-Köszönöm a szót, hogy engem hagytok itt a végére. Megtisztelő.-nem is Tony lenne ha nem így kezdené.-Amikor Hayliet meg kellett mentenünk, nem gondoltam hogy 3 év múlva éppen az esküvőjén fogok beszédet mondani. Én nem voltam annyira aktív az ő szerelmi életünkben, én inkább apáskodtam felette. Örülök hogy a csapatunk tagjává váltál, és hogy mostantól mindig velünk leszel. A férjed, pedig egy főnyeremény. Sok boldogságot.
-Hogy nekem 70 évet kellett várnom az igazira, ez teljesen hihetetlen számomra. Hálás leszek az életnek, hogy a sok szörnyűség után, ennyi jóval, csodával áldott meg engem. Nem fogom húzni a szót. Szeretlek Haylie. Már akkor is szerettelek amikor beléptél az otthonomba, amikor elmentünk a bálba, amikor sokat beszélgettünk. Mindig szerettelek, és mindig is szeretni foglak. Egy életen át.-lépett le Bucky a színpadról, befejezve beszédét, majd megcsókolt. A társaság éljeznett, én pedig azt suttogtam neki hogy Szeretlek!
Az egész éjszakát végig táncoltuk, le se lehetett ültetni minket 2 percre sem. Olyan jól szórakoztam. A barátaimmal, családommal. És hogy még mennyi kaland lesz az életemben. Legjobb döntés volt idejönnöm 3 évvel ezelőtt, hiszen annak köszönhetek mindent. Hogy örökkön örökké szerethetem a Tél katonáját és én lehettem a szerencsés Mrs. Barnes.