𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

5. 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

-Szó sem lehet róla.-emelte meg a hangját Tony.
-De miért? Most úgy érzem magam, mintha egy 10 éves lennék, akit nem akarnak elengedni a szülinapi buliba.
-Épp ezaz, hogy ez nem szülinapi buli. Vigyáznunk kell rád. Nem lófrálhatsz össze vissza a városban. Bárhol lehetnek olyan emberek, akik ártani akarnak neked.
-És ha valaki velem jönne? Vigyázna rám?-vetettem fel a számomra legjobb ötletet.
-Miért, mehetne valaki?
-Mindenki vihet magávak egy kísérőt.
-Akkor, kivel szeretnél menni?-húzta ki magát. Jaaj ne, azt hiszem magára gondol. Nem akarom megbántani, de én Buckyval szeretnék menni.
-Meg fogsz haragudni rám.
-Mondd bátran. Én már tudom hogy kit fogsz mondani.-mély levegőt véve megszólaltam.
-Buckyval.-ahogy kimondtam Tonyn láttam hogy meglepődött.
-Azt hittem Stevevel. De akivel szeretnél. Csak akkor beszélj vele.
-Köszönöm. Nincs még meg amúgy a veszélyforrás vezetője?
-Egész nap ezen dolgozunk, már közel járunk hozzá, pár nap alatt meglesznek.
-Köszönök mindent amit értem tesztek.
-Tartozunk neked ennyivel.
-Nekem? Hát mit tettem én értetek?
-Vagyis a szüleidnek. A szüleidnek, igen.-javította ki magát. Miért gyanús ez nekem?
-Gyere itt vannak Pepperék. Bemutatlak nekik.-vezetett ki az irodájából. A nappaliban ott beszélgetett Pepper a többiekkel, Morgan pedig Wandával játszott.
-Pepper, Morgan! Bemutatom nektek Hayliet. Tegnap óta lakik itt, tudod meséltem drágám.
-Nagyon örülök hogy megismerhetlek.-ölelt magához Pepper.
-Úgyszint.
-Anya, a néninek is van szuperképessége?-szaladt oda hozzánk Morgan.
-Hát nem tudom, talán kérdezd meg tőle.-guggolt le hozzá Pepper.
-Van szupererőd?
-Hát ha az alvás és evés annak számít, akkor igen.-jót szórakozott viccemen a társaság.
-És van itt még valaki!-intett Tony a folyosóra, ahol belépett Peter Parker.
-Szia Peter!-köszöntem neki is.
-Szia Haylie. Örülök hogy megismerhetlek.
-Tony, Peter miért nem lakik itt?
-Öhmm, nem is tudom.-vakarta meg a tarkóját.-Kölyök, ha van kedved, ideköltözhetsz.
-Köszönöm Mr. Stark, még gondolkodom rajta. Tudja a suli, meg minden.-magyarázkodott.
-A nyárra szerintem jó lenne ha te is idejönnél.-helyeselt Pepper.

Pár perccel később már Bucky ajtaja előtt álltam, meg akartam kérdezni hogy akkor elkísérne e pénteken a bálba.
-Az előbb ment el valahova.-szólalt meg Steve a folyosó elején.
-Ohh értem. Akkor majd máskor.-indultam is tovább, nem is tudom hova.
-Fontos lett volna?
-Attól függ neki mi számít fontosnak. De még ráér végülis.
-Van valami gond?-állított meg maga előtt.
-Kedves vagy, hogy aggódsz. Semmi baj nincs, nyugi. És azt tudod hogy hol van?
-Nem mondta hova megy, csak azt hogy majd jön. Szóljak ha visszaért?
-Majd megkeresem, köszönöm.

Már beesteledett, mikorra Bucky hazaért. Én addig a szobámban próbáltam összerakni a mondatokat, hogy kérdezzem majd meg hogy elkísérne e. Nagyon ideges voltam, nem is tudom miért. Mindenki vacsorázott, én nem bírtam enni egy falatot sem. Aztán erőt véve magamon, csak átmentem a velem szemben lévő szobába. Két kopogás, és pici várakozás után hallottam is, hogy mondta hogy szabad. Még egy nagy mély levegőt vettem mielőtt beléptem.
-Szia. Nem zavarok?
-Szia. Nem dehogy. Mondta Steve hogy akartál valamit délután, bocsi el kellett mennem.
-Dehogy, semmi baj. Nem volt olyan sürgős. Csak szeretnék kérdezni valamit.-kezdtem újból tördelni az ujjaimat.
-Csak bátran!
-Huhh, szóval. Holnapután, pénteken lesz az évzáró bálunk, Tony nem akar elengedni magamban, csak akkor ha valaki eljön velem. És azt szeretném kérdezni, hogy elkísérnél e engem. Nem testőrként vinnélek, eszembe se jutott, épp hogy azt szeretném hogy te is jól érezd magad. Szóval elkísérnél?
-Wow, erre nem számítottam. Sosem voltam még bálban. De megtisztelő, és jól esik hogy velem szeretnél menni. Igen, elkísérlek.
-Most hatalmas kő esett le a szívemről. Azt hittem majd elküldesz, mert ez nem a te műfajod, meg alig ismerjük egymást. Igaz hogy egy napja vagyok itt, de úgy gondolom te meg tudnál védeni bármilyen veszélytől. Plusz elég kellemetlen lenne ha nem tudnék két lépést táncolni, mert mindenki jönne oda hogy Tonyval vagy Stevevel csináljanak képeket.
-Ne aggódd túl. Minden rendben lesz. És van még elég időnk megismerni egymást, biztonságban leszel mellettem.
-Köszönöm. Aludj jól.
-Várj Haylie. Ide öltöny kell igaz?
-Ha nem akarod nem muszáj.
-De, én szeretném. Neked is jó éjszakát!
Amint kiléptem az ajtón hatalmas nyugodtság fogott el. Csak a péntek legyen ilyen nyugodt.