𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

15. 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

Reggel magamban voltam mikor felébredtem. A fürdőszobából hallottam hangot, Bucky drágám biztos készül. Takaróját még jobban magamhoz húztam. Hogy ennek milyen jó illata van. Nem tudok betelni vele. Miután Bucky végzett, én is gyorsan elrendeztem magam, majd együtt indultunk a konyha-nappaliba. Kézen fogva érkeztünk meg, mire rengeteg elismerő pillantást, boldog arcot kaptunk. Steve egyből felállt, először Buckyt ölelte magához aztán engem.
-Mrs. Barnes.-súgta a fülembe.
-Nem is rossz. Ez tetszik.-mosolyogtam. Bucky pedig a hajamba csókolt.-Tony?
-Szerinted?-nézett rám Nat, aki szintén szét volt csúszva, a feje tetején volt rendezetlen konytba fogva vörös haja.
-Jó reggelt mindenkinek!-lépett be fáradt arccal, köntösben Tony. Az illata, hát nem mondanám hogy kellemes volt.
-Te mennyit ittál tegnap este?-kérdeztem.
-3 után nem számoltam.-jól indul a nap.
-A többiek? Hol vannak?-nézett hátra a kanapéról Vízió.
-A vendégszobákban, meg össze-vissza.
Wanda a kanapén volt elterülve, Sam az irodából bújt elő. Nemsokára megérkezett Rhodey, Thor szintén másnaposan. Mondjuk Thor azt se tudta hol van, mindenki jót szórakozott rajta. Így se láttam még a híres Bosszúállókat. Bucky, Steve és én voltunk a legjobban magunknál. Ja meg Vízió. Steve a szérum miatt nem tud berúgni, Vízió nem nagyon szereti, mi meg Buckyval mással voltunk elfoglalva. Banner, ő is jó állapotban volt, a konyhaszigetnél kávézgatott. Én a hűtőből vettem ki a megmaradt tortát, és azt reggeliztem. Dél körül járhattunk már, amikor mindenki megjelent a hatalmas helyiségben. Nevetgélve hallgattam az izgalmas történteket, Bucky kezét fogva. Például Thor összetört egy poharat, Rhodey eltűnt egy nővel aztán egy másikkal jött vissza. És én ezekről lemaradtam. Dehoogy, sokkal jobb programom volt. Morgan vidáman szaladgált a házban, olyan jó idő volt kint, hogy eldöntöttük hogy a szabadban fogunk medencézni.
A fiúk 2 perc alatt felfújták a matracokat, mi csajok pedig lefelüdtünk napozni. Kezdtem elszunyókálni, amikor Bucky az ölébe kapott, és bedobott a medencébe. Olyan hirtelen jött minden, hogy én akkorát visítottam,  hogy szerintem azt még New York belvárosában is hallották.
-Várjál csak Barnes!-soha nem szólítottam még így, de ez jó lesz akkorra, ha fenyegetni akarom.
-Most nagyon megijedtem.
Kimásztam a medencéből és elkezdtem kergetni, aztán megcsúsztam és visszaestem a medencébe. Ennyire nem égethetem le magam. Dühösen a napazóágyra vágtam magam, és mérges pillantásokat küldtem Bucky felé.
Fülsüketítő riasztóra lettünk figyelmesek, többen meg is ijedtünk tőle. Tony egyből kiugrott a medencéből, Morgant Steve kezébe adta, és rohant vissza a házba. Natasha pedig szaladt utána. Mi történt?
Mi akik ott maradtunk, nem értettünk semmit. Kegyetlenül megfájdult a fejem, csak nem megint látnom kell a jövőt? Bucky észrevette ahogy összeszorítom a szemem, odaszaladt hozzám.
-Baj van?-guggolt le a napozóágy mellé.
-Fáj a fejem.-szorítottam a fejem- Kell a gyűrű.-ugrott be hirtelen, hogy ha a gyűrűt felhúzom, meg tudom nézni. Bucky berohant a házba, 2 perc múlva pedig már láthattam hogy mi fog történni.
Ismét 3 kép jelent meg előttem, pisztolyhangok, valaki betöri az ablakot, és egy sziréna. Tony szakította meg a látásomat, ugyanis Nattel sürgős mondanivalójuk volt. Tony a telefonjáról kivetítette amit látnunk kellett.
-Megvan a veszélyforrás. Ő itt Johnny Capsrock. Avagy másnéven Szürkület. Régen a SHIELD-nél dolgozott, velem egyidős...
-Fiatalabbnak gondoltam.-szólalt meg Scott, Tony pedig ha szemmel ölni tudott volna, már rég megölte volna a Hangyát. Hope játékosan tarkón csapta barátját, aztán folytatta Tony.
-Szóval, ő akarja elfogni Hayliet. Ami előtt idejöttél, ő küldte azt a férfi bandát is. Anthony is neki dolgozott. Valamilyen módon ki akarja szedni Halyie fejéből a jövőbelátás képességét, hogy saját maga is képes legyen látni a sorsát. Tehát, megvan, úgyhogy meg kell ölnünk. Jelenleg Magyarországon tartózkodik, úgyhogy most azonnal indulunk, és legjobb esetben 3 órán belül ott vagyunk. Minden hatóság figyeli, nem tudjuk szem elől téveszteni.
Haylie, szeretnél jönni?-nézett rám, én pedig nem mertem mondani amit gondolok.-Persze, tudom hogy akarsz jönni. A gyűrű legyen ott a zsebedben, mindenki készülni.
-Bocsánat, csak egy pillanat! Az előbb is láttam a sorsomat. Vagyis a jövőt. Pisztolyhangokat, szirénát, hallottam és az ablak betört. Szóval erre figyelmeztetett a szervezetem. Biztos hogy veletek megyek. Csak én még mindig nem értem azt, hogy mindenki ilyen lelkiismeretesen segít engem, véd meg. Én örökre hálás leszek nektek, nem tudom hogy hálálhatnám meg nektek ezt a rengeteg mindent.
-Csak annyival hogy ne halj meg!-mondta Tony és mindenki el is indult készülni.
Én felvettem ismét a golyóálló vékony mellényt, Tony kifejlesztett egy jóval vékonyabbat, szinte mint egy szűk felső, amire felvettem azt a ruhát, amit az itt töltött időmben készítettem magamnak. Egy sötétkék bőr blézer és nadrág. Nem nagy cucc, de ez mégis egyedi számomra.