𝑨𝒌𝒂𝒓𝒐𝒎 《𝐵𝑢𝑐𝑘𝑦 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑒𝑠 𝑓𝑓.》✔

18. 𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡

Hétfői napom csodás volt. Egész nap, az egész csapat együtt volt, filmeket néztünk, bowlingoztunk, mindenki pihent.
Aztán kedden a barátnőimmel beszéltem meg egy találkozót.
-Akkor, most azonnal, mindent mesélj el!-ültünk le egy kis asztalhoz, a pincér azonnal hozta is az étlapot. Én mondjuk csak egy kis sütit kértem, nem voltam éhes. Most én leszek a mesélő.
-Ugye a bál után, elkezdődött egy komolyabb kiképzés, rengeteg minden történt. Voltam kórházban, mert Anthony meg akart ölni, aztán Buckyval elkezdtünk randizni, jött egy hétvégi buli, ott összejöttünk szombaton. Aztán kiderült ki is az aki el akar fogni engem, tegnapelőtt pedig sikerült elfognunk. Valamint, ha ezt a gyűrűt felhúzom-mutattam nekik a kék köves gyűrűt-láthatom a jövőt.
-Tessék?-kerekedett el Josephine szeme.
-Jól hallottátok.
-Állj, állj. Menjünk sorba. Összejöttél a száz éves, fém karú, szépszemű, szuperpasival?-nézett rám Vicky.
-Igen.-mondtam egyből álmodozóan.
-És milyen vele a szex?-vágott bele a közepébe Vicky.
-Vicky!-szólt rá Seph.
-Ekkora baj hogy tudni szeretném?
-Mi még, nem. Még nem feküdtünk le.-mondtam.-Még csak szombaton lesz egy hete hogy együtt vagyunk.
-Elég lassan haladtok.
-Na most elég.-Seph jobban felhúzta magát ezen mint én.
-Tényleg semmi baj.-raktam kezem, Seph kezére.
Mindent szépen kielemeztünk, majd miután ők is elmondták ami velük történt az elmúlt 4 hétben, haza indultam. Akkor gondolkodtam el, hogy már egy hónapja ott lakom náluk, és a szüleimmel nem is olyan sokat beszéltem. Míg hazaértem, addig a fülesen keresztül beszéltem meg velük mindent, kivéve Buckyt. Majd ha már legalább 2 hete együtt leszünk, akkor fogom nekik bemutatni. Örültek hogy Johnnyt elfogták, és biztonságban vagyok.
Amikor beértem a jelenlegi otthonom udvarára, megláttam egy hatalmas gépet, ami a quinjethez hasonlított, az udvaron állni. Aztán a nappaliban hallottam nagy társalgást. Amikor odaértem, akkor láttam meg, a Galaxis örzőit. Peter Quill, Gamora, Drax, Mantis, Groot és Mordály.
-Hölgyeim és uraim, bemutatom nektek Hayliet. Haylie pont ma egy hónapja hogy itt lakik nálunk, ő bele tud látni a jövőbe.-lépett mellém Tony.
-Örülök.-intett Peter.
Mindenki kedvesen köszöntött, majd Drax jött közelebb hozzám.
-És nekem mi lesz a jövőm?-nézett végig rajtam. A válla felett láttam, hogy az eddig asztalon könyöklő Bucky felegyenesedett. Hát én komolyan itt helyben elolvadok. Hogy mennyire félt engem.
-Drax, igazából ez nem ilyen egyszerű. Nem tudom csak úgy megmondani a jövőt, csak ha a szervezetem úgy akarja, hogy lássak.
-Én láthatatlanná tudok válni.-mondta büszkén, mire a többiek lehurrogták.
-Dehogy tudsz.-mondta Peter, de Drax továbbá is kiállt a saját igaza mellett.
-Én vagyok Groot.
-Dehogynem. Tökéjre fejlesztettem. A látszólagos, mozdulatlanság képességét. Teljesen láthatatlanná tudok válni.-és innentől kezdve meg se mozdult, azt hitte tényleg láthatatlan. A társaság halkan kuncogott, az örzők a fejüket csóválták. Drax pedig inkább leült nézni a TV-t.
-És miért jöttetek?-néztem vissza a többi örzőre.
-Igazából véletlenül ugrottunk erre a bolygóra, és úgy gondoltuk beköszönünk nektek. Plusz ha nektek kellene segítség, vagy nekünk, akkor számíthatunk egymásra. Ezt jöttünk megbeszélni. Úgyhogy mi lépünk is.-mondta Peter.
Felszálltak a saját hajójukkal. Ezután Wandával nekiálltunk sütit sütni. Almás pite lett a választásunk, amit mindenki nagyon dícsért. Thor azt mondta, ő még életébe nem evett ilyen mennyei süteményt, pedig már 1500 éves. Hát akkor ezzel megnyerte a legidősebb Bosszúálló címet. Nem gondoltam volna hogy ennyire idős.
-Tudod mire gondoltam?-lépett mellém Bucky a konyhába.
-Mindjárt elmondod.-válaszoltam, mire elmosolyodott. Imádom a mosolyát, a haját, a szemét főleg, de úgy mindenét.
-Holnap elmehetnénk a városba. Csak ketten, álca nélkül. Vásárolni, kávézni, vagy amit csak szeretnél.
-Neked tényleg nem lenne gond?-hatalmas boldogsággal töltött el hogy miattam, akár teljes álca nélkül is képes kimenni az utcára.
-Ha te boldog vagy, akkor nekem semmi nem számít!-ajj te jó ég, itt bőgöm el magam. Nem tudtam semmit válaszolni rá, csak a nyakába borultam, és ölelgettem.

Szerettem volna gyors köszönetet mondani, ugyanis nagyon nagyon boldoggá tesz hogy már 1000 olvasója van a könyvemnek. Amikor elkezdtem írni a könyvet, nem gondoltam hogy ilyen sokatoknak tetszeni fog. Nagyon jól esnek a visszajelzések, ezek mindig boldoggá tesznek!
Szóval mégegyszer köszönöm az 1K-t.💖🥺💞😍