✡Tizedik✡

2K 157 9
                                    

Vladimir pov.
Igor szerelmet vallott nekem, sosem hittem, hogy ez megtörténhet, ezért felhívtam az egyik Amaréna rexiát, hogy beszélgetni tudjak vele. Miközben ő a széken ült, addig én üvegbe tettem a gyémantrózsát, amit Igor tett a hajamba.

 Miközben ő a széken ült, addig én üvegbe tettem a gyémantrózsát, amit Igor tett a hajamba

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

- Szóval mit tehetnék?
- Ha ezt a nép megtudja, biztos kitör a pánik. Azt javaslom ezt senki se tudja meg, de gondolom ön nem erre gondolt.
- Nem. Arra gondoltam, hogy én mit tegyek vele? Azt hiszem én is beleszerettem!
- A szerelem irányíthatatlan! Őszinten én örülök, hogy önnel is megtörtént, felség. - mondta Lamur és mosolyogva a rózsára nézett, ahogy én is.
Lementem Igorhoz a pincébe és ott találtam, ahogy aludt. A haja már teljesen belepte az arcát ezért legugoltam mellé és kisöpörtem pár tincset az arcából. Kinyitotta a szemeit és megfogva a kezem csókot hintett rá.
- Szia! Miért vagy itt ilyen korán?
- Beszéltem az egyik Amaréna rexiával. Akkor kell beszelni velük, hogyha szívügyeink vannak. Én azt hiszem szintén beléd szerettem. - karoltam át a nyakát és megcsókoltam a szája szélét.
- Tényleg... Vagyis, tényleg? - kérdezte mire bólintottam és elővettem, amit hoztam. A nyakába akasztottam és kicsit elhátráltam. Kíváncsian nézte az új nyakláncot, amit adtam neki.

- Mi ez?- Csillagamulett

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

- Mi ez?
- Csillagamulett. Az Orinox rexiák készítik, nagyon szép, ugye?
- I... Igen... Valóban. - mintha zavarban lett volna.
Hoztam neki új ruhákat és ismet kimentünk sétálni. Beszélgettünk, először mosolygott igazán végül a nap végén arra eszméltem, hogy egyszercsak megtorpant. A tájat nézte. Bevallom valóban gyönyörű naplemente volt.
- Minden rendben?
- Ez a hely... Olyan gyönyörű, olyan békés. Neked ez mindennapos, de nekem... Ez olyan szép. - mondta és tovább nézte a tájat.
Valóban elgondolkodtató ez. A pokol ehhez a helyhez képes... Pusztaság, nincs semmi élet, semmi fény. Csak sötétség és halál mindenhol, ahol a madarak se dalolnak, csak a halál sikolya hallatszik mindenfelől.
Lassan összekulcsoltam az ujjainkat és a vállára hajtottam a fejem. Átkarolta a derekamat és maga felé fordítva megcsókolt.

 Átkarolta a derekamat és maga felé fordítva megcsókolt

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A démon és a boszorkány (Befejezett)Onde histórias criam vida. Descubra agora