Letters to my senior crush [yoonmin] [befejezett]

Chapter 30

30. fejezet

"Ne félj," mondta Yoongi, miközben Jimin felett támaszkodott. Jimin háta a matracon lévő lepedőnek nyomódott. Zavartan nézett Yoongira, aki elkezdte szívni a nyakát, hogy megjelölje a fiút. 

"Csak azért csinálod ezt, hogy Hiroko visszavegyen?" kuncogott fel Jimin. "Hiroko, és az összes olyan ember, akivel találkozni fogsz." Yoongi az egyik kezét a fiatalabb derekára, a másikat meg az arcára rakta, ahogy folytatta amit elkezdett. 

"Hy-hyung, ez fáj." "Csak még egyet bírj ki bébi, csak még egyet." Jimin még egy percig csendben maradt. Yoongi elmosolyodott az eredményen. "Megcsókolhatlak?" kérdezte, ahogy kiemelte a fejét Jimin nyakából, továbbra is felette támaszkodva. 

"N-nem tudom, hogy hogyan ke-kell..." "Nincs ezzel semmi baj, csak kövess engem." Yoongi lehajolt, majd rányomta az ajkai a fiatalabb teltjeire. Jimin elkezdett pillangókat érezni a hasában, miközben az arca annyira felforrósodott, hogy azt hitte, belehal. Megfogta Yoongi kezét, az orcáján lévőt, aztán tovább olvadózott az érintései alatt, ahogy a szájuk szinkronban mozogtak. 

Pontosan ilyenre számított Jimin. Sokszor képzelte el ezt a pillanatot lefekvés előtt, egy mosollyal az arcán. Yoongi lassan elhajolt, csak annyira, hogy Jimin szemeibe nézhessen. "Szeretem ezt..." mondta. "Mit?" "Az ajkaidat. Olyan... édesek." Jimin elpirult.

"E-epres ajakbalzsam van a számon." Yoongi elmosolyodott Jimin vörös arcán. Megpuszilta a pufi arcát mielőtt leszállt róla. 

"Maradj estére, Eperke."

"Ezek után, soha sem akarlak elhagyni," Jimin eltemette a másik nyakába a fejét miután megpöckölte az állát. A karjait Yoongi teste közé fonta, ezzel átölelve őt.