Letters to my senior crush [yoonmin] [befejezett]

Chapter 69

69. fejezet

"Majd én viszem." Jimin megfordult amikor meghallotta a másik ismerős hangját. Kedvesen rámosolygott, miközben átadta a dobozt Yoonginak, aki berakta azt az autóba. Jimin visszafordult, amikor szipogás ütötte meg a fülét. "Oh, ne már anya, ne sírj," mondta lágyan, miközben megölelte.

"Az én pici Jiminem... Máris kiköltözik... Biztos, hogy rendben leszel? El fogod kezdeni az egyetemet a vakáció után, sok most rajtad a nyomás-" "Anya, pont az egyetem miatt megyek el. Könnyebb lesz nekem és Yoongiék lakása amúgy is közel van hozzá..." "Tudom," Mrs. Park elengedte a fiát, hogy aztán megfoghassa a kezét.

"Bízok benned a babámmal kapcsolatban, Yoongi-ah," mondta kedvesen, amikor Yoongi odament hozzájuk az utolsó dobozért. Yoongi elmosolyodott. "Vigyázni fogok rá, Mrs. Park, ígérem." A nő vigyorogva bólintott, aztán a két férfire nézett.

"Tudom, tudom." Mr. Park nem sokkal később kijött, és Jimin kissé meglepődött, amikor megölelte őt. "Majd írj nekünk és hívj minket. Egyszer egy héten majd elmegyünk valahova enni, hm? És gyere haza néhány hétvégére." Jimin bólintott.

"Csak félórára leszek tőletek, ne már," Jimin majdnem megforgatta a szemét. Yoongi bepakolta az utolsó dobozt is, majd becsapta a kocsi ajtaját. "Mehetünk?" Jimin igenre rázta a fejét, adott egy búcsú ölelést a szüleinek. Az anyja arcára adott egy puszit, az apjával csak bólintottak egymásnak, egyikük sem tudta, hogy ez mit jelentett, végül beült az anyósülésre. 

Jimin felsóhajtott, amikor Yoongi elindult. "Jól vagy bébi?" A fiatalabb hümmögéssel válaszolt, majd rárakta az egyik kezét Yoongi combjára. "Csak az egyetem... meg a költözés... egy picit sok." Yoongi kedvesen rámosolygott. "Tudom..." Átérezte az egyetem részt, viszont a kiköltözést már nem. Boldogabb volt a szülei nélkül, és tudta, sosem megy vissza hozzájuk. 

"De könnyebb lesz, ígérem." Jimin bólintva hajtotta hátra a fejét, aztán elkezdte Yoongi bámulni. Elkezdte nyugodtabbnak érezni magát a mozgó autóban. Jungkook gyorsan szerzett munkát, tánc tanárként, a legjobb szöuli suliban, ezzel sokakat meglepve, hisz sosem mondta, hogy ennyire szeret táncoln.

Yoongit nem rég felkérték arra, hogy legyen zeneíró és producer. Erre természetesen nem tudott nemet mondani. Az hitte, hogy majd tetoválóként fog dolgozni, vagy ha az nem jön össze, talál valami más gyakori munkát, de amikor meglátta azt a lehetőséget, hogy a zenével foglalkozzon, rögtön belement. 

"Szóval... Hány hónap múlva leszel még gazdagabb a vakáció után?" kérdezte Jimin felvont szemöldökkel, miközben berakta a ruháját a fehér fából készült szekrénybe. "Ne legyen belőled most aranyásó, Jiminie." Jimin döbbenten nézett a másikra.

"De azt hittem, hogy az apucim vagy..." Yoongi kuncogott mielőtt összekócolta volna a fiatalabb haját. Egyáltalán nem zavarta az, ha költenie kellett a babájára. Jimin éppen összehajtogatta az utolsó nadrágját, amikor meghallotta a mély hangú, hangos Taehyungot közeledni.

Taehyung kinyitotta az ajtót, majd felemelt kezekkel Jimin felé ugrott. "Együtt fogunk élni, Jiminie!" Jimin gyorsan bólintott. "Ennyi idő után jöttél rá?" Taehyung megforgatta a szemét. "Csak gondolj bele Jiminie, a gyermekkori álmunk válik valóra! Annyi különbséggel, hogy egyáltalán nem kell fizetnünk ezért a luxus lakásért!" 

"És még engem hívsz aranyásónak?" húzta fel a szemöldökét, miközben Yoongi felé nézett. "Taehyung, ezek a dobozok nem pakolják ki magukat!" Taehyung kifutott Jiminék szobájából, amint meghallotta a barátja hangját. Jimin elmosolyodott. "Majd keresek egy munkát hyung ne aggódj, csak viccelődünk." Yoongi megrázta a fejét.

"Csak koncentrálj a tanulmányaidra, oké?" "De hyu-" "Ne vitatkozz," pöckölte meg a fiatalabb orrát. "Ha szeretnél dolgozni, akkor menj, de ne miattam tedd." Jimin bólintott, majd előre hajolt, hogy megcsókolja a barátját.

Miután kipakoltak mindent Jimin csak feküdni akart, miközben semmit sem csinál. "Szóval arra gondoltunk, hogy megünnepeljük azt, hogy leérettségiztetek, és beköltöztetek elmehetnénk abba a pir-" Jimin szenvedve felnyögött, ezzel félbeszakítva az idősebbet, aki felvonta a szemöldökét.

"Hova tűnt a jó modorod?" Jimin kínosan rámosolygott a másikra.

"Ne haragudj... köszönöm hyung, de nagyon fáradt vagyok. Nem rendelhetnénk inkább?" Taehyung leült Jimin mellé, majd ő is felnézett Yoongira.

"Mit szóltok a pizzához?" Yoongi sóhajtva bólintott.  "Bármit amit a fiúk akarnak," mosolyodott el visszafogottan, majd összekócolta mindkettő haját ahogy elment mellettük a telefonjáért. Jimin enyhén ellenségesen nézett a vigyorgó Taehyungra.

"Mi van? Félsz, hogy Yoongi engem is kedvel?"

A barna hajú beképzelten mosolygott. "Egy kicsit bizonytalank vagyunk?"

"Egy kibaszott ribanc vagy."