Maradj velem

~6~

                                  Jade

Mikor Will és June elmentek kissé egyedül éreztem magam, csak álltam ott és vártam. Hirtelen egy kezet  éreztem a vállamon, nagyon megijedtem, de valamiért mégis kellemes melegség töltötte el a testemet.
-Mit csinálsz itt egyes egyedül? -kérdezte a helyes kékeszöld szemű fiú.
-Egy bizonyos Lando Norrisra várok.- mondtam zavartan, miközben lehámoztam magamról a kezét.
-Hát bizony, akkor nem kell tovább várnod, hiszen én vagyok. Mit szeretnél? - kérdezte mosolygva.
A mosolya egyszerűen ámulatba ejtő, de a kedvencem a mosoly gödröcskéi. Kisfiús de mégis vonzó.

-Én felelek a közösségi médiádért, velem kell egyeztetned ha posztolni szeretnél valamit, általában én készítek rólad képeket és videókat amelyeket különböző oldalakon publikálunk.-mondtam komolyan.
-Oh értem, kemény vagy kislány. - kezdte el húzni az agyam Lando.
- Tegeződhetünk persze, de kérlek tartsuk a kölcsönös tiszteletet. -mondtam határozottan.
Kicsit meglepődött a válaszomon, de látszott rajta, hogy felfogta a kérésem. Az is lehet, hogy kíváncsi volt mennyire tűröm el az ilyesmit.

-Igen is főnökasszony!
-Még be sem mutatkoztam, Jade Peletier vagyok. - nyújtottam a kezem.
-Örülök, hogy megismerhetlek Jade Peletier!

Ebben a pillanatban jött vissza June és Will egy igazán jóképű fiúval, gondolom ő Carlos. Nos Carlos tényleg baromi jól nézett ki, de nekem egyáltalán nem jött be ez a spanyol kinézet. Tudtam jól, hogy June viszont biztos oda van érte. Mélyen belenéztem June  fekete szemeibe és szavak nélkül megbeszéltük, hogy ezek a fiúk nagyon nagy hatással vannak ránk, úgy is hogy most találkoztunk először.