Maradj velem

~58~

Lando

-Szóval hosszútávra tervezel?-kérdezte mosolyogva.

-Veled csak úgy lehet.-mosolyodtam el én is.

-Nagyon fáradt vagyok. Nem baj ha alszom? - kérdezte miközben laposakat pislogott.

-Dehogy baj. - válaszoltam miközben megsimogattam gyönyörű arcát.

Jade valóban iszonyat fáradtnak nézett ki és valószínűleg az is volt, mert ahogy lehunyta el is aludt. Én is nagyon fáradt voltam ezért én is lehunytam a szemem, de természetesen egy percre se engedtem el Jade kezét.

Reggel arra keltem, hogy nem érzem a testrészeim annyira zsibbadnak, jók is ezek a kórházi székek. Miután valamennyire magamhoz tértem rögtön Jade-re néztem, Istennek legyen hála már sokkal jobban nézett ki.

Úgy gondoltam most már ideje, hogy felkeltsem mert akkor elméletileg haza mehetünk.

-Jó reggelt!-simítottam végig a még mindig kissé sápadt arcán.

-Hmm' jó reggelt.-dünnyögte erõtlenül.

-Megkeresem a dokit vet rád egy pillantást aztán mehetünk is haza.-mondtam neki boldogan.

-Siess, kérlek.-sürgetett.

Én kiléptem a szobából és körbe néztem a folyosón szememmel az orvost kutatva, sajnos nem találtam csak egy nővért így õt szólítottam le.

-Elnézést tudna nekem kicsit segíteni?-kérdeztem.

-Persze, de ön nem az a Forma1-es pilóta, nem jut eszembe a neve..... Lando Norris?-kezdte el. Ilyenkor annyira utálom, hogy híres vagyok.

-De én vagyok és doktor Jones-t keresem.-változtattam hangnemet.

-A folyosó végen találod.-válaszolt.

-Köszönöm.-válaszoltam kurtán majd ott hagytam.

-Jó napot Doktor úr! A barátnőm felébredt meg tudná vizsgálni.-kértem.

-Persze, fiatalember megvizsgálom.-válaszolta lazán.

-Jó reggelt kis hölgy, hogy érzni magát?-kérdezte Jade-tõl.

-Jobban vagyok.-mosolyodott el kedvesen.

-Rendben akkor szerintem nincs akadálya, hogy haza menjenek. Kérek egy mentõautót, hogy vigye önöket haza, mert még a kishölgynek be kell kötnünk egy ásványianyagokban gazdag infúziót a vitaminhiány miatt és felírok pár vitamint, amit mindennap be kell vennie és vitaminvizeket is ajánlom.

-Az infúziót majd nekem kell kiszednem?-kérdezte.

-Körülbelül ma este nyolckor fog elfogyni az infúzió és akkor igen önnek vagy a barátjának kell eltávolítania.-nézett Jade-re és rám felváltva.

-Rendben, régebben önkénteskedtem egy kórházban szóval szerintem meg tudom majd oldani.-válaszolta komolyan.

-Ha bármi probléma lenne csak hívjanak fel, egy hét múlva szeretném ha bejönne vérvételre, meg szeretném nézni hogyan reagál a szervezete a vitaminpótlásra és addig kérem ne erőltesse meg magát , ha teheti akkor csak pihenjen.-mondta majd felhívta a mentősöket, hogy vigyenek minket haza.

-Köszönjük, akkor jövő héten.-mondtam majd kezet ráztunk.

-Akkor kicsi szívem egy hétig én foglak pátyolgatni.-mondtam neki gügyögve.

-Haha vicces vagy Lando, nagyon vicces.-vágott egy grimaszt.

A mentősök gyorsan haza vittek minket majd bekötötték Jade-nek az infúziót aztán sietve távoztak.

-Éhes vagy?-kérdeztem.

-Nem, inkább csak szomjas.-válaszolta a kanapén ülve.

-Tessék.-adtam oda neki egy pohár vizet. -Figyelj el kellene mennem kiváltani a dolgokat, amiket felírt a doki.-magyaráztam.

-Menj csak nyugodtam el leszek itt egyedül a házadban.-röhögött fel.

-Jól van, vigyázz a házra.-mosolyodtam el.

-Szerintem  vásárolj is be, mert nincs semmi a hűtőben.-mondta gondoskodóan.

-Igen is Főnök asszony.-mosolyodtam el.

-Bekapcsolod a tv-t nem akarok unatkozni.- mondta ásítozva.

-Persze.-válaszoltam majd odaadtam neki a távirányítot.

-Köszönöm.-vette át.