Maradj velem

~62~

June

Miután Carlos lebuktatott és mesélnem kellett a sport múltamról kissé kellemetlenül érintett, még az étvágyam is elment, de éreztem, hogy el kell majd mondanom neki a teljesen igazságot.

-Gyere. - fogtam meg a kezét miután kiszálltunk az autóból az étterem előtt.
Magát az éttermet nem sokan ismerik, mivel eléggé eldugott helyen van viszont, aki egyszer felfedezi az visszajáró vendéggé válik.

-Jó napot kívánok! - köszöntöttem a már ismerős pincért.

-Jó napot, örülök, hogy újra látom. - mosolygott rám.

-Én nem különben. - mosolyodtam el én is.

A hideg idő miatt nem tudtunk a teraszra ülni úgyhogy bent az egyik sarokban foglaltunk helyet.
A pincér szokásához híven komótosan tette a tennivalóját, de mivel nem siettünk nem volt probléma.
Miután mindketten megrendeltük a cigánypecsenyét és az uborka salátát úgy éreztem itt az ideje, hogy elmondjam Carlos-nak az igazságot.

-Az Európa Bajnokság után haza jöttünk két hetet pihentem majd itthon volt egy verseny, ahol nagyon nyugtalan lovat adtak nekem, ami alapvetően nem lett volna probléma, de a nézőtéren valami idióta örült módon elkezdett tapsolni ettől a ló teljesen megvadult és belerontott egy akadályba én, pedig leestem. A következő dolog amire emlékszem, hogy a kórházban fekszem és egy csomó orvos van körülöttem. Aztán mikor később felkeltem gipszbe volt a karom és a lábam. - mondtam nehézkesen.

-Mi történt? - kérdezte komolyan.

-Miután leestem elvesztettem az eszméletem és megtaposott a ló a kezem az esés következtében tört el a bokám pedig szilánkosra tört. Háromszor műtötték meg az elején az is opció volt, hogy levágják a lábam így boldog lehetek, hogy megvan minden végtagom.-nevettem el magam kínosan.

-Köszönöm szépen, hogy elmondtad. - nézett rám mosolyogva.

-Hát így lett vége a csodás öttusa karrieremnek.-zártam le a témát.

-Nagyon sajnálom, hogy így kellett véget érnie. - mondta.

-Én is sajnáltam és sajnálom is, de hiszen, hogy minden okkal történik. - mosolyodtam el.

-Szeretlek June, szeretlek.-nézett rám hűséges kutya szemeivel.

-Én is szeretlek Carlos. -néztem rá olvadozva.