Maradj velem

~76~

June

A "nyaralásunk további részében egy árva szót nem beszéltünk a történktekrõl, Carlos érezhetõen nem akart róla beszélni én pedig nem akartam elrontani ezt a kis idõt, amit kettesben töltöttünk.

A következõ verseny helyszíne Bahrain, a nem kicsi idõeltolódás miatt 2 nappal elõbb kell megérkeznünk, mint ahogy normál esetben kellene.

Miután elbúcsúztunk Laci bácsitól és természetesen Lulutól rögtön a reptérre mentünk, itt felszálltunk a Bristol-ba menõ járatra, Bristol-ban pedig csatlakoztunk a csapat többi részéhez és a csapat repülõgépével utaztunk egészen Bahrain-ig, a helyreszóló jegyemmel Jade mellé ültem, így az egész elmúlt másfél hetet, amit külön töltöttük ki tudtuk beszélni.

Az út hosszadalmas volt és fárasztó ezért amint megérkeztünk mindannyian külön váltunk és a szállodai szobánkba vezetett az utunk. A szobám ismét Will és Jade szobája között volt, ennek rendkívül örültem, viszont annak kevésbé, hogy Carlos szobája 3 emelettel feljebb van.

Beléptem a szobába, gyorsan körbenéztem, majd letusoltam aztán be is dõltem az ágyba.

Reggel ismét a beszûrõdõ napfényre keltem, ez így leírva jól hangzik, de nem volt annyira kellemes, mert az erõs feltételezem délutáni napfény konkrétan kiégette a szemem. Gyorsan elkészültem, felvettem a McLaren-es egyenruhát és lementem az ebédlõbe, még tegnap megbeszéltük, Will-el és Jade-el, hogy ott találkozunk.

Szerencsére én érkeztem meg utoljára, így nem kellett senkire várnom.

-Sziasztok.-köszöntem miután leültem az asztalhoz.

-Szia hugi.-köszöntött Will.

Jade csak biccentett egyet, mert éppen egy óriási falat goffri volt a szájában.

-Most inkább fõnökötökként fogok veletek beszélni.-vezette fel Will a mondandóját.

-Ugye nem azt akarod mondani, hogy nem vagy megelégedve a munkánkkal és szeretnéd, hogy távozzunk?-kérdezte Jade mosolyogva.

-Nem, Jade nem ezt akartam mondani, de most hogy megemlítetted el fogok gondolkozni rajta.-szállt be a hülyülésbe a bátyánk.

-Na mond.- zártam le.

-Oké, szóval, ma lesz egy sajtótájékoztató, amin valamelyikõtöknek részt kell vennie.-mondta teljes komolysággal.

-Oh.-hümmögtük egyszerre Jade-el.

-June én rád gondoltam, mert neked van ebben valamilyen rutinod.-nézett rám.

-Hát gondolom nem ölsz a lehetõségért.-néztem a mellettem sunnyogó nõvéremre.

-Tudod, hogy ez nekem nem menne.-mondta bociszemekkel.

-Igen, tudom csak azért teszem meg, mert nem akarom, hogy a tömeg elõtt kapj pánikrohamot.-mondtam komolyan.

-Köszönöm.-válaszolta megkönnyebbültem.

-Pontosan mikor lesz.-érdeklõdtem.

- 4-től lesz azaz, 30 perc múlva.-mondta kínosan.

-Tessék?-kérdeztem vissza értetlenül.

-Jól hallottad, de nem kell pánikolni, így tökéletes vagy.-próbált megnyugtatni. -egyél valamit gyorsan és menjünk.-sietetett.