3. könyv 8. fejezet - Ellenségből szövetséges

224 9 0
                                    


- Talia -

... - Néztem fel rá, majd kivettem a kezéből az italomat és elindultam a tömegben. Henryt kerestem, de igazából teljesen meg vagyok lőve. Fogalmam sincs, hogy kit keressek. Lola. Ő lesz a támaszpontom, bárki, aki hasonlít rá, leszólítom. A tömegben feltűntek ismerősök, mint Scott és Isaac, biccentettem nekik, tudatva hogy itt vagyunk. Elsétáltam mellettük, majd a semmiből fellöktek. Mikor körbe néztem egy szőke hajú fiút láttam magam fölött.

- Ne haragudj! - Üvöltötte, majd kinyújtotta a kezét.

- Semmi baj. - Mondtam, majd teljesen lefagytam. Olyan ismerős ez a fiú. Biztos, hogy nem a városból.

- Jól vagy? - Kérdezte, amitől kizökkentett.

- Persze, csak olyan ismerős vagy valahonnan. - Mondtam, mire jobban megnézett.

- Most, hogy mondod te is. - Mondta, majd kinyújtotta a kezét. - Henry Sorbier.

- Ó, te vagy Lily testvére! - Fogtam vele kezet.

- Így van, te pedig?

- Talia vagyok. - Mikor ezt kimondtam kicsit lefagyott a tekintete.

- Jól vagy? - Nevettem, mire megrázta a fejét.

- P-persze, csak lehet, hogy mégis ismerjük egymást. - Mondta, mire felgyorsult a szívverésem.

- Igazán? Honnan? - Kérdeztem mintha nem tudnám. Ő az. Ő lesz Lola halottnak hitt bátyja.

- Nem megyünk ki? Itt nagy a zaj. - Félve de bólintottam. Ő ment előttem, ezt kihasználva Scottot kerestem a tömegben, helyette Theot találtam meg, akinek biccentettem, jelezve hogy Ő az akit keresünk. Ő bólintva jelezte, hogy vette a lapot, azzal meg is indult.

Kiültünk a partra. Félek, hogy megmondjam az őszintét. Nem tudjuk, hogy hányan lehetnek itt a közelben, és hogy Henry tényleg megbízható-e.

- Mikor jöttél Beacon Hillsbe? - Kérdezte, ami teljesen meglepett.

- Miből gondolod, hogy nem itt születtem? - Kérdeztem.

- Abból hogy ismerős vagy. - Válaszolta. - Szóval?

- Chicago. - Válaszoltam majd láttam, hogy megrémül.

- Talia. Talia Winter? - Kérdezte, teljesen megfagyott az ereimben a vér a felismerésétől.

- Waow. Eltaláltad. Én viszont még mindig nem tudom hogy ki vagy. - Nevettem kínosan. Már csak abban bízom, hogy nem valami Természetfeletti listáról ismerte fel a nevem - Mivel a Sorbier név egyáltalán nem rémlik Chicagóból.

- Talán a Godren fog. - Mikor ezt kimondta, egy részt megnyugodtam, másrészt pedig borzasztóan zavart a helyzet. Amikor kipillantottam Scottot láttam, ahogy mutat befelé.

- Ha tudni akarod az igazságot a Húgodról, velem jössz. - Mondtam, mire teljesen ledöbbent.

- Várj! - Hallottam, ahogy szaladt utánam és kést nyomott a hátamnak.

- Nagyon gondold, át mit csinálsz Henry, a ház tele van vérfarkasokkal, és ha leadod a drótot apádnak, sose látod viszont a húgodat. - Éreztem, ahogy a kés távolodik tőlem Henry pedig elém állt.

- Hazudsz. - Mondta makacsan.

- Pont olyan vagy mint Lola. - Mosolyogtam, mire még dühösebb lett.

- Talia. - Szólt oda hozzánk Scott. - Gyertek.

- Ez nem-

- De igen. - Mondtam. - Az ott Scott McCall és a segítségedre van szüksége. - Léptem elé. - Ahogy Lolának is. Szóval kérlek, gyere. - Mondtam, éreztem, hogy nem indult meg egyből utánam, de láttam a ház ablakában, hogy elindult. Scott is bement, én megvártam, míg Henry közelebb ér, majd mikor ez megtörtént bementem a tömegbe, Lily pont Harveyval beszélt, mikor oda léptem hozzá.

Farkasom - // Teen Wolf FANFICTION //Where stories live. Discover now