Farkasom - // Teen Wolf FANFICTION //

2. könyv; 2. fejezet - Ajándék

- Lola -

Még mindig Lydiánál lakok, Eli nem volt sokáig velünk, sőt szerintem nem is aludt a szobájában, a falkája a városban maradt viszont ő inkább velük él. Jamesel pedig SMSezünk. Minden órában rám ír, nagyon aggódik, talán jobban, mint Scott. Liam és Theo nagyon cukik, de mint kiderült még csak nekem tűntek fel, így várnak a 'Coming Out'-ig.

- Jössz vacsizni? - Lépett be a szobámba Lydia, én az ablakban ülök kezemben a telefonommal és bámulom, ahogy a ház előtti utcai lámpa fénye pislog. - Hé, Lola, jól vagy? - Ült le velem szemben.

- Hogyan tudom elrejteni majd? - Tettem fel a kérdést, hátha együtt rájövünk a megoldásra. - - Scott és Derek még sose találkozott ilyennel, más fajjal, amiről még csak egy szót sem írnak. - Lábadtak könnybe a szemeim.

- Hé, hé figyelj! - Fogta meg a remegő kezem. - Rá fogunk jönni, hogy mi is vagy, de most kérlek, gyere le. - Bólintottam, egy gyors mozdulattal letöröltem a könnyeim, becsuktam magam után az ajtót, lementem a lépcsőn majd;

- BOLDOG SZÜLETÉSNAPOOT! - Ordítottak egyszerre, mindenki itt van, tényleg mindenki. A falkám és néhányan a többiből. Szám elé teszem a kezem, ezt nem hiszem el.

- Te jó ég!! - Akadtam ki. - Elfelejtettem a saját születésnapomat? - Ettől mindenki felnevetett. Scott ide sétál hozzám, átkarolom, ahogy megáll előttem. - De. Ha én elfelejtettem, akkor ti honnan tudtátok? - Kérdeztem mire Lydiára mutattak.

- Drágám fent van Facebookon! - Mondta felemelve telefonját, jókat nevettünk, de a buli nem a házban volt, egészen egy faházig mentünk.

- Nem azt mondtad, hogy el kellett, hogy adjátok? - Tettem fel a kérdést Lydiának mikor kiszálltunk az autóból.

- Ki mondta, hogy nem adtuk el? - Sétált el mellettem, olyan tipikus Lydia stílusban, oda lépett Stileshoz, átkarolták egymást és miközben Lydia felnézett megcsókolták egymást.

- Azt hittem, hogy sose értek ide! - Jött ki egy srác, olyan idős lehet, mint Scotték.

- Szia Isaac! - Megölelték egymást.

- Bocs, hogy nem tudtam jönni, de...

- Semmi baj. - Veregette meg a vállát Scott, meg állt mellette és rám mutatott. - Ő itt Lola. - Mutatott be és Isaac a kezét nyújtotta.

- Szia. - Elfogadtam a kezét. Benéztem a házba és láttam, hogy mindenki táncol. - Hányan vannak bent? - Kerekedett el a szemem.

- Hát olyan, mindenki. – Kinevettem, amiért így válaszolt.

- Na, itt a szülinapos! - Jött ki James. Amikor ide ért hozzám megöleltem.

- Szia, James. - Mosolyogtam rá.

- Akkor mehetünk? - Várt meg minket Isaac. Bólintottunk majd követtük, tényleg mindenki itt van, és ami különösen tetszik az az, hogy mindenki be van festve és a sarkokban léve UV lámpák világítják meg őket.

- James haza tudsz vinni? - Kérdeztem mire kérdőn nézett rám.

- Baj van?

- Nem dehogy! Csak van egy neon zöld toppom és nagyon jól nézne itt ki! - Mondtam lelkesen, felsóhajtva leengedte vállait.

- Van kulcsod? - Kérdezte mire felemeltem a kulcscsomómat. - Oké, gyere! - Elindultunk James motorja felé, csak egy sisakja van ezért nekem adta.

- Ugye tudod, hogy meggyógyulok? - Nevettem ki.

- Ugye tudod, hogy a rendőrök ezt nem tudják?- Fordult hátra miközben kuncogott. Átkaroltam a derekát, beindította a motort felvillant a reflektor és elindultunk.
A medence szélén állt meg, kicsit megszorítottam miután azt hittem, hogy beleesünk. Hátrafordult hozzám és kinevetett.