What If I Lie? (Loki ff Hun)

15. fejezet

Reggel rögtön átöltöztem a pizsamámból, és összepakoltam a cuccaimat, csak utána léptem ki a szobámból. 

-Jó reggelt! - köszöntem csak úgy általánosságban mindenkinek. 

-Na, Mandy, fent vagy? - köszöntött Nat egy öleléssel - Akkor indulhatunk is.

-Mi? Máris? - végignéztem rajtuk. Mind ott álltak, indulásra készen - Ti mind rám vártatok? 

-Valahogy úgy. - mosolyodott el Steve. 

-Akkor induljunk. - próbáltam ébernek tűnni, de reménytelen volt próbálkoznom. 

Mindenkitől egy öleléssel köszöntem, aki itt maradt. Legutoljára a bátyámat hagytam. Gondoltam, hogy akar majd még valamit mondani. 

-De ha valami lesz... Hívj. - mondta Tony, láthatólag idegesen. 

-Nyugi, megleszünk. - nyugtattam, sajna eredménytelenül, majd beszálltam a furgonba. Clint és Natasha ültek elöl, mi pedig a többiekkel hátul helyezkedtünk el. - Amúgy Thor és Bruce hogy mennek el Új-Asgardba?

-Heimdall. - válaszolt Loki, mire csak bólintottam, és hátradőltem. 
A fele útra nem is emlékszem, de volt, amikor majdnem bealudtam. Legalább egy kávét megihattam volna előtte! 

Mikor megérkeztünk a lakásom elé, és mindenkitől elköszöntünk, Nat még utánunk kiáltott. 

-Holnap gyertek el a kávézóba! - mondta integetve. 

-Feltétlenül! - kiáltottam utána nevetve.

-A kávézóba? - vonta fel a szemöldökét Loki miután beértünk a lakásba. 

-Tudod, mondtam, hogy Nat szabadidejében egy kávézóban dolgozik, ami igazából nincs is olyan messze innen. Sokszor szoktam bemenni hozzá, legalább csak köszönni egyet.

-Ó, igen, mostmár emlékszem. 

Miután kipakoltam, rögtön megnyitottam az állatorvosi rendelő honlapját, ahova jelentkezni akarok. Szerencsére még elérhető volt az állás, szóval betelefonáltam, és megbeszéltünk egy időpontot az állásinterjúra. Holnap után, szeptember elseje. 

-És te mit szeretnél majd kezdeni magaddal? Mármint el akarsz menni dolgozni? - ültem le a kanapéra Loki mellé.

-Mi ez a hirtelen kíváncsiság? Felhívtad őket? - nézett fel a könyvéből.

-Igen, holnapután lesz az állásinterjú. De válaszolj a kérdésre! - nyaggattam.

-Biztos meg leszek itt. - vonta meg a vállát.

-Szerintem meg unatkozni fogsz. - mosolyogtam rá - Ezt biztosra veszem. 

-Ó, tényleg? Ne legyél olyan biztos magadban. - kacsintott rám, mire felkuncogtam. 

-Majd meglátjuk. De én megmondtam. 

A délután eseménytelenül telt. Ebédet próbáltunk csinálni. Hát igen, megpróbáltuk. Majdnem leégett a fele lakás, de nem is lett olyan rossz íze, és nagyon jól éreztem magam. Közben majdnem el is felejtkeztem arról, hogy milyen beszélgetést is kéne megejtenünk, de mikor este az ágyban egyedül maradtam a gondolataimmal, nem menekülhettem előle.

Loki szemszöge

Nem hittem, hogy ilyen jól érezhetem majd magam Midgardon, de mégis, Amanda társaságában sokkal könnyebben elnevettem magam, felszabadultabb lettem.
Igazából nem is tudom, hogy mi ez köztünk. Az elmúlt napokban közel kerültem ahhoz, hogy megcsókoljam. És nem tudom, hogy csak bemesélem-e magamnak, de szerintem ő se ellenkezett volna, ha mégis megtörtént volna. De nem beszéltünk róla. Az esetek után mintha mindig kínosan érezte volna magát... Bár ki tudja... 
De nem. Nem szabad elhitetnem magammal. Csak nagyobbat fogok csalódni a végén.