Krampusz a barlangjában a falon logó kistükör előtt állt, és a szokásos reggeli gyakorlatokat próbálta elvégezni, de amióta az apja tegnap este magához hívatta, egy perc nyugta sem volt. Egész életében arra készült, hogy majd átveszi az apja helyét Mikulás mellett. Kiváló volt ijesztgetésből, gyerekek zsákba dobálásából és még virgácskötésből is. Sajnos az elfenekelés kevésbé ment, mert a szőrtelen emberi testrészek mindig megrémítették. Tegnap elérkezett a nagy nap: az apja ötven év után visszavonult, és szobája magányában átadta neki a krampuszkodást. Azóta viszont, mintha Krampusz minden tudását elfújta volna egy jeges szélörvény.
A tükör előtt próbálta borzolni a szőrét, de se nem meredtek az égnek, se nem kócolódtak össze a szőrszálak. Próbálta a jellegzetes morgást, de nem jött elő hang a torkából. Hiába meresztgette a szemét, a színe nem változott át vörössé.
A gyakorlástól megfáradt, könnyes szemmel figyelte saját arcát a tükörben. Nagyot sóhajtott, aztán megigazította a zekéjét, megcsörgette a láncát, miközben a hátára dobta a zsákját, és útnak indult a legelső találkozóra Mikulással. Minden lépésnél megremegett a térde, de a patája kopogása hangról hangra megnyugtatta. Megpróbálta izgalmas utazásként felfogni az egészet. Az is lehet, hogy érdekes lesz, még sosem látott havat, pedig azt olvasta, és látta a videókon, hogy Mikulásnál rengeteg van belőle.
ESTÁS LEYENDO
Krampusz
RomanceKrampusz egész életében az ijesztgetésre készült, mégis legbelül puha, mint a plüss. Vajon hogy fog ő így gyerekeket zsákba dugni és virgáccsal elnáspángolni? Adventi naptár, amely december elseje és karácsony között íródik. Napi két kis nyúlfarknyi...
