Értelmüket vesztették a szavak,
Mert már nincs mit mondanom,
A hidak égnek,
A kötelek elvágva,
S a kikötő fájó emléke
Hiába hívna vissza,
Az evezőt eldobtam.
Most a tengeré vagyok,
Visz messzebbre, mélyebbre,
A csend felé,
Mert már nincs mit mondanom,
Bármennyire is szeretnék.
Jobb ez így.
2020.09.02.
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
