Szeretnék elbújni
Valahova messzire,
Ahol már nem érzem,
Hogy mennyire fáj.
Mert szétszakít belülről,
Amit magad után hagytál,
S elengedni mégsem tudlak,
Sőt, csak még jobban akarlak,
Mert szükségem van rád,
Mert nélküled fáj,
És összezúz ez az egész,
Amit együtt építettünk.
Mert úgy csinálok,
Mint aki nem hibás,
Pedig biztos neked is épp úgy fáj,
Amit veled tettem.
El akarok bújni,
Előled,
Magam elől,
Az érzésektől.
2019.12.13.
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
