A fal
Repedések futnak végig a falon…
A falon, melyre vágyakat, álmokat festettünk;
Amik porladozva hullnak alá a vakolattal.
S mi marad utána?
A kopár, üres fal.
S a szétzúzott álmok csak gyűlnek, gyűlnek,
Míg heggyé lesznek…
A tönkrement álmok sivár hegyévé,
Melynek csúcsára zászlót tűz a fájdalom…
2012.09.10.
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
