LIX.

35 13 2
                                    

Mikor futottunk egymástól ilyen messzire?
Képed mindig itt lebeg,
Szinte elhiszem, hogy elérhetem.
Nem vagy más, csak ködös felhő,
Mit a nyári szellő szétszakít.

Mikor futottunk egymástól ilyen messzire?
Itt lenne a helyed mellettem,
Fognod kéne a kezem,
S helyetted a magány gyalogol velem,
Tovább előre, a semmibe.

Mikor futottunk egymástól ilyen messzire?
Talán mikor te arra, s én erre,
Majd vissza sem nézve,
Egymástól távolodva
Azt vártuk, a másik utánunk fordul majd.

2019.08.11.

A Vihar HangjaiDonde viven las historias. Descúbrelo ahora