szeretném kifésülni a szálakat,
a közéjük szorult sok
kuszaságot.
szeretném, ha újra sima lenne,
és követhető,
ha nem akadnék el benne.
szeretném kifésülni az összes csomót,
mit a zűrzavar és az álmatlan éjszakák
kötöttek rá.
szeretném, ha érteném,
ha olyan lenne,
mint volt,
de te megint jöttél
és átsuhantál rajta,
akár a forgószél
és kusza minden,
mit eddig fésülgettem.
kócos vagyok.
2019.10.02.
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
