Az idő homokja
Jelentéktelen homokszem minden próbálkozás,
Hogy észre végy, közelebb kerüljek hozzád.
Idővesztegetés, nem érdekellek…
Csak tudod, az idő fogy, a homok pereg,
S a bennem égő düh megégeti azt,
Így állítva tükröt neked:
Lásd magadban a szörnyet, mi tönkre tesz!
Nem tetszik, amit látsz?
Törd szét! Törd, ahogy szívem töröd,
Mikor mást ölelsz, olyat, ki nem szeret.
Én itt vagyok, csak egy esélyre várok!
Nem kapok, úgysem kapok…
Nem veszed ezt észre soha, nem.
Csak állsz tétova, míg lepereg
Az idő homokja.
2013.04.07. 21:40
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
