Csendes Bolygó
Ezrek és ezrek vonulnak.
Vonulnak, minden hang nélkül.
Nem kérdeznek, nem beszélnek;
Követik az elsőt a szakadék mélyére is.
Hiába nem akarod, hiába ordítasz.
Nem hallanak semmit, nem döntenek semmiről.
Ők a néma elnyomás csendes áldozatai.
Menekülj, fuss, ne nézz vissza!
Ne hagyd a csendet uralkodni,
A gondolataidba férkőzni, beszélni hozzád!
Hagyd el a helyet, felejtsd is el örökre.
Ezt a rendszert meg nem törheted…
Ők mind halottak már, kik fel nem ébrednek.
Ez a Csendes Bolygó,
Hol egy hangot nem hallani már,
S hol az önállóságot eltemették a némaság alá.
2013.09.06. 18:38
YOU ARE READING
A Vihar Hangjai
PoetryVersek egy élettel ezelőttről... Nem tervezem rendszeresen update-elni, néha választok majd egy morzsát a múltból, hogy megosszam azzal, aki idetéved. Régi versek: I-XV. Új versek: XVI- Borítót készítette: @-wanderes 💙
