My demon (Taekook ff)

4.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

Miután picit megnyugodtam, vissza feküdtem, de nem tudtam elaludni. Folyamatosan az álmom járt a fejemben. Olyan valóságos volt. Nem merek vissza aludni.

-Taehyung. -simított az arcomra Jungkook.
-Igen? -fordultam felé.
Válasz helyett csak mellém feküdt és hátulról átölelt. A karjaiban biztonságban éreztem magamat, így hamar elaludtam.

*Jungkook szemszöge*

Nagyon régen mikor még ember voltam, a sötét középkorban, a barátaim, a szerelmem és én úgy gondoltuk jó ötlet démont idézni. A haverjaim a végén berezeltek, így csak én is a párom maradtunk. Ő 16 volt én pedig 18. Mindigis érdekelték az ilyen dolgok, ahogy engem is, csak egyedül nem mert belevágni. A démon idézésből nagyon rossz dolog sült ki. A démon, akit megidéztünk az egyikünk életét kérte és egy kést adott mind kettőnk kezébe. Én akartam lenni az az egy élet amit kért, de szerelmem megelőzött és egy "Sajnálom Kookie" kíséretében szíven szúrta magát. A démon a lelkével a pokolba akart menni, de könyörögni kezdtem, hogy vigyen engem is, mert a párom nélkül nem tudok élni. Ő szó nélkül teljesítette a kérésem, csak nem úgy ahogy én azt gondoltam. Engem démonná változtatott, míg életem értelmének lelkét a jövőbe küldte, hogy ott szülessen újjá, ezzel szétválasztva minket örökre. Évszázadokon keresztül kerestem, de sehol nem találtam. Hozzá hasonlókat igen, de egyik sem ő volt. A pokol mélyen pedig Jackson Wang az ős ellenségem a mai napig... Igen, így hívják a démont, akit kár volt megidézni. A dühömet abba folytottam, hogy minden egyes embert, aki megidézett a szex rabszolgámmá tettem. Nem akartam ezt másképp Taehyungal se, csak annyira hasonlít a fiúra akibe beleszerettem...de tudom, hogy nem ő az. Az a fiú sosem idézné démont egyedül...Tae pedig egyedül volt. Kinézetre hasonlít rá és meglepő módon a neve is ugyan az, de az én babámnak szőke haja volt barna szemekkel, neki pedig barna haja van barna szemekkel.

...

Mikor Tae a nevemet kiálltva ébredt fel már éreztem, hogy valami rosszat álmodott, így oda is mentem hozzá. Aztán most ölelem hátulról, hogy nyugodtan tudjon aludni. Akaratlanul is vonzódok hozzá, mert hasonlít arra akit egykor a páromnak tudtam...

*Taehyung szemszöge*

Reggel Jungkook ölelő karjaiban ébredtem fel a hangos ébresztőre. Péntek van, az utolsó nap ezen a héten, szóval ma már mehetek is haza a koliból, hogy az őszi szünet után vissza is jöhessek...

-Szomorodjon meg, aki kitalálta az ébresztőórát! -morgolódott Jimin, majd a fürdőbe vette az irányt.
-Hogy aludtál? -kérdezte Jungkook még reggeli rekedtes hangján a nyakamhoz bújva.
-Miután mellém feküdtél jól.
-Ennek örülök. -mondta, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
Mi lelte? Eddig mindig csak megakart dugni, vagy minimum kiverni nekem. Most meg puszikat osztogat.
-Ááá ez forróóó! -hallotuk meg Jimin sikonyálását.
-Mivan, megint szar a zuhanyzó? -kiabáltam be neki.
-Leégette a farkam!
-A...a farkad? Jimin te mit csinálsz a zuhanyzóval? -kérdeztem huncut mosollyal, közben előszedtem a ruhám amibe menni szeretnék ma suliba.
-Fürdök! Szerinted mit?
-Nyugi Jimin. Én is tudom, hogy jó érzés ahogy a zuhanyrózsából kicsapódó víz a kisebbik énedhez ér. -kiabált be neki Kook is, mire muszáj volt vennen egy mély levegőt, hogy ne röhögjem el magam.
De amúgy igaza van, tényleg jó érzés...vagyis...áh hagyjuk ebből már nem jövök ki jól.

...

Miután mind a hárman elkészültünk, A Namjinnel mentünk el Yoongi elé, aki mondta, hogy Hoseok nem jön ma suliba, mert beteg lett, így egy nappal előbb kezdi az őszi szünetet.

A suliban Yoongi megkérte Jimint, hogy üljön mellé és persze Chim boldogan ült le eltitkolt szerelme mellé. Jungkook pedig mellettem foglalt helyet.

...

-Osztok ki feladat lapokat, amit a padtársatokkal kell megoldani. -mondta az irodalom tanár, majd osztani is kezdte a lapokat.

-Te ezt érted? -néztem rá Kookra, aki már lassan a megcsinálja egyedül az egészet, mert én segg hülye vagyok hozzá.
-A középkor óta élek. Elég sokan idéztek meg azóta, szóval képben vagyok a történelemmel.
-Megint kezded ezt a démonos faszságot? -néztem rá értetlenül.
-Mit tegyek, hogy elhidd? -sóhajtott.
-Vigyél le a pokolba.
-Nem vihetlek le, amíg életben vagy. Ahhoz nekem kellett volna adnod a lelked. És nem a segged.
-Seggem? Ja, hogy a testem szexre. Vágom. Egyéb hülyeség?
-Reménytelen vagy!
-Te meg bolond!
-A feladat lap szerint te vagy a bolond. -mondta mosolyogva.
-Tudod mit, hagyjál békén. -fordultam el tőle durcásan.
-Na már. -lökött meg egy picit.
-Nem érdekelsz.
-Biztos? -simított a combomra közel az ágyékomhoz.

Sziasztok. Ne haragudj, hogy múlt héten nem hoztam részt. Most igyekeztem magam gyorsan pótolni így hétfőn. Viszont a hétvégén még szeretnék egy részt hozni szóval igyekszem össze szedni magam. Egyébkent aki már régóta olvas az tudja, hogy bolond vagyok és szeretek egyszerre 100 könyvet írni. És most is kényszerem van neki állni a többi könyvem is javítani, valamint az újakat, amiket még egyszer se tettem ki, neki állni írni. Szóval az lenne a kérdésem, hogy lennének e olvasóim, ha neki állnák a többi könyvemnek is? Vagyis, hogy érdekelne e titeket?😅 A következő részt pedig puszi mindenkinek. 💜