Kitti leszállt a buszról, és megigazította táskájának lecsúszni kívánó pántját. Felhúzta esernyőjét a csepergő eső miatt, majd elindult az egyetem felé, közben arra gondolt, milyen megnyugtató az eső. Az utak és a járdák visszaverték a fényt, őszies illatok szálltak a levegőben, kissé füstös, kissé párás, pont az ideális. Nagy levegőt vett, miközben lépdelte át a pocsolyákat. Kevesebb, mint egy hetet kihagyott az iskolából, de nem maradt le semmi fontosról. Néhány fogalom homályos volt neki, de szokásához híven mindent kiírt, hogy körbejárja a tanárokat, és megérdeklődje.
Ahogy beért az iskolába, összefutott Vincze tanárnővel, ahogy letette a portára vizes esernyőjét.
- Kitti! Hallottam a balesetről, jobban van? – Kitti elmosolyodott.
- Jó napot Tanárnő! Igen, a kezem mondhatni felépült, már csak olyan fénylő. - mutatta a nőnek. Valóban szépen meggyógyult, csupán a fény csillant vissza rajta.
- Tud vele írni? Nem fáj? – kérdezte, miközben ketten sétáltak fel a lépcsőn.
- Nem fáj. Ez a krém, amit a doktor úr adott nagyon hatásos volt.
- Még jó, hogy Zoli elvitte orvoshoz! – Kitti bólintott. – Az én órámról nem maradt le, de ha bármi kérdése van a többiről, ott segítek, ahol tudok.
- Hálás vagyok érte! Köszönöm! – mosolyogtak egymásra, majd beléptek az órára.
A terem közepes nagyságú volt, körülbelül 50 fő fért el. Az évfolyam 60 főt foglal magába, de a tapasztalat azt mutatta, körülbelül negyede szokott jelen lenni, így Vincze tanárnő beérte a kis terem foglalásával. Kitti leült az első ülésre, ahol már barátnője, Fanni várta. Leültek, egy gyors ölelés után pedig az órára figyeltek. Az óra másfél órás volt, és étlaptervezési alapokról volt szó. Amint vége lett, Fanni ravaszul mosolyogva Kittihez hajolt.
- Tudod mit tudtam meg? – Kitti kíváncsian figyelt rá. – Egy edzőterembe járok Vereckei tanár úrral. – Kitti meglepődött.
- Tényleg? Találkoztatok?
- Nem mondanám. Többször láttam, de nem voltam benne biztos, hogy ő az. Múltkor viszont láttam bemenni az öltözőbe, és határozottan Ő volt az! Péntekenként jár oda este.
- Jól megfigyelted. – kiléptek a teremből, és lementek a lépcsőn.
- Én is akkor járok. Nem nagyon futunk össze, míg én aerob edzést csinálok, őt inkább a súlyzóknál és az ilyen gépeknél látom. Egyszer láttam fekve nyomni. Nagyon tud a csávó.
- Érdekes. – gondolkodott el Kitti, mire Fanni nem túl feltűnően vigyorgott.
- Nincs kedved eljönni valamikor?
- Á! Nem vagyok én sportos. – Fanni legyintett.
- Én sem. De egyszer gyere, próbáld ki!
- Egyszer... - húzta el a szó végét.
Kitti elkanyarodott az irodák felé.
- Bemegyek a tanárokhoz, kérdezek párat.
- Megvárjalak?
- Nem kell, szerintem elhúzódik. Menj haza nyugodtan! – mosolyogva integettek egymásnak, és elkanyarodtak.
Kitti odament Vincze tanárnő, Vereckei tanár úr és Sárhegyi tanárnő irodája elé. Nagy levegőt vett, és elővette füzetét, ahova felírta a kérdéseit.
- Segíthetek? – Kitti elnézett a mögötte álló személy irányába. – Kitta! Jó látni!
- Jó napot Tanár úr! – üdvözölte Zoltánt.
BẠN ĐANG ĐỌC
Miért Kitta?
ChickLitTóth Kitti elhivatott dietetikus hallgató, aki már egyetemista életének első napjaiban, a gólyatáborban összetalálkozik a nagyon helyes Vereckei Zoltánnal. A táborban hallgatónak hiszi, és közel kerülnek egymáshoz, ám amikor kiderül, hogy a férfi tö...