Miért Kitta?

12. fejezet

- Hú, a múlt heti Bár buli oltári volt, kár, hogy nem voltál ott. - szólt Bandi Kitti felé. Kezében egy szál cigarettát tartott, és nagyokat szívott bele. - Remélem a holnapi is hasonló lesz! - mutatott lelkesen a füstölgő szállal a tisztes távban álló Kitti felé.

- Nagyon jó DJ volt, annyira jó zenéket nyomott! - folytatta a lelkesedést Viki.

Kitti nagyot sóhajtott, és beleivott vizes üvegébe. Arca kissé unott volt, hiszen minden buli után ezt hallgatja.

- Tuti nem jössz a holnapi bulira? Nagyon jó lesz!

- Kihagyom, köszi. - próbálta rövidre zárni, mire Viki látványosan unni kezdte.

- Tudjuk, nem a te világod, de később meg fogod bánni!

- Ha tudjátok, miért mondjátok mindig? - kérdezte mosolyogva. - Inkább a hétfői zárthelyire kellene készülni.

- Kitti, te azért jöttél egyetemre, hogy tanulj? - Kittit meglepte, hogy egy ilyen buta kérdés is el tudja hagyni barátnője száját.

- Igen. Te nem? - kérdezte értetlenül.

- Nem erre gondolt. Hanem arra, hogy nagyon mennénk veled bulizni! Sosem buliztunk együtt!

- Buliztunk a gólyatáborban is. - forgatta szemeit.

- Igen, amikor random eltűntél. Az nem volt olyan jó. Ah, mindegy is... - állt fel Viki. - Néha frissíthetnél, ne legyél már ilyen unalmas. - hajába beletúrva Kitti felé fordult.

- Nem vagy unalmas, ne vedd magadra. De tényleg gyere el velünk! - próbálta szépíteni Bandi.

- Tegyünk egy próbát! Gyere el velünk holnap! Tetszeni fog, de adj neki egy esélyt. Ha mégsem tetszik, akkor többet nem fogjuk erőltetni!

- Igen! Retró témájú buli lesz, ha beöltözöl retrós ruhákba, meghívnak egy felesre!

- Hú de csábító... - a legkevésbé sem próbált meg lelkesnek tűnni ennek hallatán. - De Fanni is végighiányozza a hetet, nem szép, hogy kihagyjuk.

- Elmehetünk akkor is, ha visszatér! De na, add be a derekad! - toporgott Bandi, és kiskutya szemekkel nézett a nagyokat sóhajtó lányra.

- Jó... De ne merjetek otthagyni! - barátai lepacsiztak.

- Nagyon király este lesz!

Mivel nemsokára kezdődött az órájuk, ezért bementek az épületbe. Fent az irodában Ági és Zoltán éppen dolgoztak. Ági lassan készült az órájára, míg Zoltán a lyukas órát élvezte. Ági elgondolkodva felé fordult.

- Te sem voltál nagy bulizós, mi Zoli? - nevetett, utalva arra, hogy mindent tisztán hallottak a nyitott ablakon keresztül.

- Nem. Se az évközi bulikat, sem a gólyatáboros bulikat nem szeretem. - mondta, a papírjaiból fel sem nézve. 

- Én gondolkodok, lehet elmegyünk Mikivel. Te nem akarsz? Az a lány, aki annyira érdeklődget irántad, néhány bulin ott van, most is hívott nemrég, hogy megyünk-e.

- Hidegen hagy. - mondta Zoltán, miközben tolla végét rágcsálta munka közben.

- Én kíváncsi lennék, hogy Kittiék milyenek buli közben. Nem tudnám elképzelni, ahogy Kitti leissza magát. - elgondolkodott. - Vagyis de. De ez a képzeletemben túl aranyos lenne. - Zoltán szemöldökét ráncolva felnézett.

- Mi az ördögről beszélsz?

- Áh, semmi, semmi! - terelte el a témát Ági, majd folytatták a munkát. Ránézett telefonjára, és elmosolyodott. - Ó, most írt, hogy elmegyünk hárman! Van kedved jönni?