6. fejezet

853 42 4
                                        

Hideg, kora decemberi napon Kitti belépett az akkor még üres előadóba. Most egyedül jött, hiszen Fanni az időszakos megfázással küzdött. Leült, és végig figyelte, ahogy szállingóznak be az emberek. Mindenki elfoglalta a helyét az előadóban, majd megjelent Zoltán is. Szokás szerint elegáns volt, jó volt nézni. Kitti egy kis bámulás után elővette pasztellzöld füzetét, és új oldalt kezdett. Felírta a december 11-ei dátumot, és az előadás címét: A helyesen összeállított kardiopreventív étrend- Vereckei Zoltán. Telefonját lenémította, közben megnézte még üzeneteit. Izgatott volt, hiszen nagy tervei voltak mára: Vikivel és Andrissal körbe akarták járni az adventi vásárt, közben enni és inni egy jót. Kitti szerette ezt a fajta programot, és mivel a mai dátum is különleges volt neki, így kifejezetten boldog volt.

Az előadás kezdete után Kitti tanuló módba váltott át. Ez egy egyszerű egyetemi előadás volt, ami nyitott volt a laikusoknak, mégis nagyon figyelt, és mindent lejegyzetelt, a diasoron lévő információktól Zoltán megjegyzésein keresztül a felhasznált kutatásokig szó szerint mindent. Amíg nem kellett jegyzetelni, szokásához híven ceruzával a témához illő apró rajzokkal látta el a füzetét. Amikor a keresztesvirágúakról volt szó, akkor mosolygó brokkolikat, amikor a száraz hüvelyeseket említette meg, akkor pedig boldog babszemeket. Néha a magyarázat alapján pár folyamatábrát is készített.

Az előadás végén Zoltán lezárta az előadást. Megköszönte, hogy időt szakítottak az előadására ezen a hideg szombati napon, és elköszönt. Kitti összepakolt, és el akart menni Zoltánhoz, hogy meg dicsérje az előadást, de amikor más tanárok mentek oda hozzá, inkább csendben elhagyta a termet. Kisétált a Széchényi térre, és a galéria melletti falhoz megtámaszkodott. Órájára nézett, és megbizonyosodott, Vikiék késnek kicsit. Elmosolyodott, és csak nézte a tömeget.

Zoltán pár percre rá arra sétált Ágival és egy magas, szőke hajú és körszakállas férfival. Elmentek egymás mellett, és Zoltán a lányhoz fordult.

- Kitta! Csókolom!

- Jó napot! - köszöntek egymásnak.

- Hálás vagyok, hogy részvételével megtiszteli az előadásaim! - bólintott kedvesen. - Jó volt Önt látni a közönség soraiban.

- Nagyon jó volt az előadás, sajnálom, hogy mások nem jöttek.

- Nem a mennyiség számít, hanem a minőség. - Ági is odalépett a férfi mellé.

- Kitti! Hogy s mint? - kérdezte kedvesen Ágnes. Ágnes belekarolt a magas szőke férfiba.

- Megvagyok köszönöm! - a hideg időben kicsit remegett, kezeit dörzsölgette össze. - És Önök?

- Köszönjük megvagyunk. Mellesleg nem tudom, találkoztak-e már. Ő itt a vőlegényem: Rákosi Miklós.

- Üdv! - kezet ráztak.

- Tóth Kitti vagyok, üdvözlöm!

- Kitta, nem fázik? Nem öltözött valami melegen. - Kitti elmosolyodott, és kipirult arcához tette szintén vörös kezeit. - Miért vár a hidegben, ha szabad tudni?

- Nem fázok! Kicsit késnek a barátaim, de talán hamar ideérnek. Körbejárjuk a vásárt. - Kitti arcán erősen látszott az erőltetett mosoly.

Zoltán rosszallóan nézett a lányra, aki csak ártatlanul mosolygott vissza. Ági órájára nézett, és meghúzta Zoltán kabátját.

- Mennünk kell, az ismerősöm lassan elmegy!

- Rendben. Ez esetben, jó nézelődést! Valószínűleg összefutunk még.

Miért Kitta?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora