I'm sorry Dabi x Oc

1.rész

-Kaori megvagy? Hamarosan indulunk-kiabált nekem a testvérem  

-Persze megyek már. 

Tokyo-ba készültünk Naoki versenyére. Nagyon büszke vagyok rá hihetetlenül ügyes és kitartó és nagyon örülök neki, hogy ilyen bátyám lehet. Apa már kint várt a kocsiban, anya pedig az ajtónál állt azt várva, hogy bezárhasson. Gyors levittem a bőröndömet és már siettem is a kocsihoz. Mikor mindenki kényelmesen elhelyezkedett elindultunk. 4 napra mentünk Tokyo-ba ugyanis a verseny szervezői a versenyzőknek és családjuknak külön programokat, közös edzést és még egy party-t is rendeznek ebben a 4 napban. Nagyon vártam már ezt a napot és azt, hogy lássam ahogy a bátyám mindenkit legyőz.

-Na izgulsz hugi?

-nyilván igen. Igaz, hogy majd csak 3 nap múlva kezdődik maga a verseny de alig várom már, hogy lássam kik lesznek az ellenfeleid.

-Igen azt én is várom. Kíváncsi vagyok élőben milyenek. Szeretném őket megismerni.

-Hihi én is-mosolyogtam a bátyámra

-te minek? 

-Össze akarok barátkozni velük

-Komoly? 

-igen

-és abból mégis mi hasznod lenne? 

-hát először lenne még több barátom meg az sose árt ha másik városokból ismersz valakit főleg hát boxolókat.

-Mondasz valamit..

-Na látod.Nem vagyok én olyan hülye 

-sose mondtam, hogy az vagy

-háát azért néha mondtad

-az csak vicc volt nyugi nem gondoltam komolyan. Tudom, hogy nagyon okos és intelligens húgom van.

-köszi 

Olyan 6 óra utazás után végre megérkeztünk Tokyo-ba. Gyönyörű volt minden.Hamar meg is találtuk a szállodát amit lefoglaltunk.Kiderült, hogy a box csarnokhoz is közel leszünk így hamar oda fogunk érni a közös edzésekre.Már nagyon vártam ezt a hetet és végre itt vagyunk el se hiszem. A szállodában 3 szobát foglaltunk le egyet anyáéknak ,egyet Naokinak és egyet nekem. Mind a három gyönyörű volt és nagyon tiszta akár csak a szálloda. Naokival kitaláltuk, hogy körbejárjuk a szállodát aztán lehet sétálunk egyet a környéken. Miután végig néztünk mindent a kijárat felé vettük az irányt. Mielőtt ki értünk volna odajött hozzánk egy 4 fős lány csapat és persze egyből letámadták Naokit autogram-ért meg közös képért. Na igen ezek nem a legkellemesebb pillanatok amikor a bátyámat körberajongják én meg csak álldogálok ott vagy csinálok pár képet róluk. Most is nyilván Naoki volt a sztár de legalább az egyikük megdicsérte a ruhámat és csinált velem is képet. Gondolom szánlomból csinálta habár nem tudom de az biztos, hogy jól esett. Ahogy kiértünk a szálloda ajtaján egy pár métert tettünk csak meg mikor Naoki egyik ellenfelét és családját láttuk sétálni a bejárat felé. A nagy Todoroki Touya és családja. Touya volt az egyetlen ellenfele a tesómnak akitől féltettem őt. Nagyon erős boxoló de Todoroki még durvábban tolja a dolgokat .Olvastam egyszer cikket, hogy az egyik ellenfelét annyira megsebesítette, hogy az illető majdnem meghalt. Én csak lefagyva néztem ahogy vonulnak. Mint ha valami filmben lennénk igazi elit kő gazdag család, helyes gyerekekkel, akik közül az egyik nyilván egy rohadt elismert sportoló. Már csak a lassított felvétel hiányzik. A Todoroki család akkora tekintély sétált be a szállodába, hogy úgy éreztem magam, mintha a királyi család vonult volna éppen. Már majdnem meghajoltam előttük.

-hahó mehetünk sétálni? Kaorii! -legyezett a szemem előtt a kezével Naoki , ugyanis enyhén szólva le se tudtam venni a szemem a Todoroki családról.