I'm sorry Dabi x Oc

23.rész

Rei-nek tökéletesen igaza volt a cuccaim bepakolását illetően mert szombatra már sikerült mindent átvinni Dabi-hoz. 

-Akkor ez az utolsó doboz -tette le a szoba közepére az említette tárgyat a fehér hajú nő

-Köszönöm-mosolyogtam rá ismét majd szépen elkezdtem kibontogatni a becsomagolt holmijaimat.

-Ez csak természetes -viszonozta a mosolygásom-Beszéltem Touya-val és mondtam neki, hogy segítsen neked mindenben. Hidd el ő is jó fiú akár csak a többiek viszont neki talán nehezebb megnyílni mások előtt. Adj neki időt és meg fogod kedvelni biztos vagyok benne, hogy jól kijöttök majd egymással.-bíztatott

-Remelem , hogy igazad lesz 

-Már csak pár hét van a nyári szünetből élvezzétek ki ezt a kis időt. Apropó a sulis cuccaid is megérkeznek holnap a tankönyveiddel együtt majd elhozom neked őket

-Nagyon köszönöm Rei

-Ez csak természetes. Ja és még valami a nyár további részében már nem nyaggatlak edzéssel majd szeptember 3-án gyere be a csarnokba és megbeszéljük, hogy lesznek az edzéseid. 

-Rendben 

Már késő délután volt , így szépen lassan Rei is hazament a többiekkel együtt. Mindenki eljött segíteni kipakolni és kényelmes környezetet varázsolni nekem ami rengeteget jelentett számomra. Őszinte leszek nagyon fognak hiányozni a többiek hiszen velük mindig is nagyon jó kapcsolatom volt. Azonban mivel Natsuoval egy osztályba fogok járni reménykedem benne, hogy majd tudósít a többiekről is .

Mivel mégis csak ez az első napom itt Dabinál nem akartam bunkó lenni azzal, hogy bezárkózók a szobámba és nem jövök ki onnan (habár ehhez volt a legnagyobb kedvem) . Úgy gondoltam kimegyek a nappaliba kicsit Tv-zni vagy beszélgetni. Dabi az elmúlt időszakban borzasztóan furcsán viselkedett amit egyszerűen nem voltam képes megfejteni. Amióta hazajöttünk a meccsről nagyon elutasító volt majd mikor hozzájuk költöztem folytatta ezt a viselkedést ám amikor elestem a jégen egyből futott hogy segítsen , illetve amikor Rei-nek dolga volt Dabi segített nekem nyújtani ahol megint kedves volt és íme most megint azt érzem, hogy utál. Egyszerűen nem tudom felfogni miért csinálja ezt és mik a valódi érzelmei. Mintha bipoláris lenne viszont tudom, hogy nem az. 

Ezen gondolkozva indultam meg a nappali felé és gondolatmenetem végére pont oda is értem ahol a fekete hajú fiú ült a tv előtt és valamilyen box meccset nézett. természetesen engem nem igazán kötött le a tv-ben való meccs de ennek ellenére úgy gondoltam csatlakozom a fiúhoz és leülök nézni én is. 

-Szia-köszöntem neki jövő leültem

Ő erre csak felém fordította a fejét majd egy lenéző pillantást követően visszavezette tekintetét a képernyőre. 2 percet néztük még az eseményeket majd Dabi egy lendülettel kikapcsolta a Tv-t , felállt és elhagyta a nappalit. Én csak értetlenül néztem utána. Fogalmam nem volt ezt most miért csinálta de volt egy olyan érzésem, hogy az én társaságom zavarta őt. 

-Várj visszajöhetsz elmegyek én- ajánlottam fel hiszen mégis csak ő volt itt előbb 

-nem kell maradj -szólt rám mire én csendben bólintva egyet visszaültem a helyemre és a telefonomat kezdtem el nyomkodni. 

Hamar meguntam a kis készüléket ezért gondoltam bekapcsolom a Tv-t hátha megy rajta valami jó film esetleg. Szerencsémre ahogy váltogattam a csatornákat egy nagyon kedves romantikus filmen akadt meg a szemem amit már nagyon rég nem láttam így gondoltam, hogy felidéztem a szép emlékeket és megnézem.

Dabi természetesen a film alatt egyszer sem jött ki a szobájából amin igazából meg sem lepődtem. Már felkészültem rá, hogy a mai nap folyamán már nem látom őt mikor is hirtelen csengettek. Eléggé meglepődtem ugyanis már este 9 óra volt és ötletem se volt  ki lehet ez ilyenkor. Mielőtt megmozdulhattam volna, hogy ajtót nyissak Dabi kirontott a szobájából és ajtót nyitott az illetőnek aki jelen estben egy pizzafutár volt. A fiú átvett tőle 2 doboz pizzát majd fizetés után el is köszönt a futártól. Ezt követően rám nézett majd megindult felém , bevallom kezdtem megijedni vajon mit szeretne ám pozitívan kellett csalódnom, mert felém tartotta az egyik pizzás dobozt.

-köszönöm-mondtam neki ugyanúgy elvettem tőle a felemelt ételt

-Nincs mit-bökte oda egyhangúan ezt követően pedig leült mellém a kanapéra és mindketten elkezdtük elfogyasztani a vacsoránkat. 

Nem szóltunk egymáshoz csak a tv képernyőjét bámulta mindkettőnk vacsora közben ahol már valami egészen már műsor ment. Miután megettem a pizzám felét úgy éreztem a teljesen tele vagyok így le tettem dobozt a nappali közepén lévő kis üvegasztalra, majd jobban hátradől a kanapén és kényelmesebb ülőpozícióba helyeztem magam. Dabi is hasonlóképp tett. Ám ahogy kezdett egyre később lenni a fiú egyre gyakrabban váltogatott pozíciót. Valószínű nem volt sok energiája felkelni így inkább a kanapén próbált kényelmesen elhelyezkedni arra az esetre ha netán bealudna. 

Nagyjából egy 10 perc helyezkedés után csak annyit éreztem, hogy Dabi az ölembe tesz egy párnát és ráhajtja a fejét. Egyből az illetőre néztem aki el volt feküdve a kanapén fejét pedig az ölembe pihentette. Nem zavart ez a különösebben inkább csak rettentően meglepett.Ennél már csak az volt meglepőbb amikor megszólalt. 

-Kaori piszkálod a hajam? -kérdezte meg álmos hangon 

-Igen -suttogtam neki azzal ujjaim a fekete tincsei közé vezettem és gyengéden simogatni kezdtem a fejbőrét .

Dabi hajának isteni illata volt amit  éreztem úgy is ,hogy az ölemben pihent, a tapintása is borzasztóan puha volt. Nem is értem, hogy lehet ilyen ápolt fiú létére. 

Nagyjából fél óráig simogathattam a fiú haját mikor szuszogást hallottam. Egyértelműen tőle jött és amint rápillantottam az arcára egy alvó, nyugodt Dabit láthattam mely eddig elég ritka látvány volt. Úgy aludt az ölembe mint egy 4-5 éves kisfiú aki nagyon kimerült az egész napos játéktól. Hihetetlenül aranyosnak találtam , ám sajnos volt egy kis probléma mégpedig az, hogy a lábaim már olyan szinten  elzsibbadtak, hogy úgy éreztem, leszakad mindkettő. nem igazán akartam felkelteni az alvó fiút viszont nagyon kényelmetlen volt nekem ez a pozíció így sajnos nem tudtam mást csinálni. 

Próbáltam óvatosan megemelni a fejét, hogy ki tudjam alóla húzni a lábaim és úgy tűnt ez nagyon is sikeres volt, hiszen  még mindig csukva volt a szeme mikor a fejét a kanapéra tettem vissza. Kicsit odébb húzódtam és úgy néztem a Tv-t hiszen én még nem voltam álmos. Ám ez szinte semeddig se tartott, hiszen Dabi egyből újra az ölembe tette a párnát majd rá a fejét. tehát felébredt. 

-Dabi ez már nagyon kényelmetlen, nem érzem a lábaim-suttogtam neki próbáltam eltolni a fejét az ölemből.

Ő erre csak egy rosszalló hümmögéssel , majd felállt a kanapéról és engem is megkért, hogy tegyek ugyanúgy . Ezek után szépen kihúzta a kanapét , hogy el tudjunk rajta feküdni. bement a szobájába majd az enyémbe is és kihozta mindkettőnk ágyneműjét a nappaliba. Őszinte leszek mindenre számítottam csak erre nem. Együtt akarna aludni? De miért?

-Helyezkedj el kényelmesen-utasított engem álmos hangon 

Én tettem amit mondott , elfeküdtem a kanapén úgy, hogy azért lássam a Tv-t is majd betakaróztam. Ezt követően Dabi fogta magát befeküdt mellém , a mellkasomra tette a kispárnáját és magára húzta a takaróját. Még mindig nem értettem miért csinálja ezt de inkább ráhagytam már nekem sem volt energiám kérdezősködni.  

Az estéből már csak annyira emlékszem, hogy még egy kicsit néztem a Tv-t majd elnyomott az álom.