I'm sorry Dabi x Oc

16-rész

Másnap reggel olyan 8 körül keltem fel, hogy 9re össze tudjam szedni mindenem és teljesen elkészüljek. A többiek már reggel elindultak a suliba és Enji is dolgozik így csak Rei, Dabi és én voltunk itthon. Indulás előtt még reggeliztünk majd Rei és én mentünk is edzeni. 

A csarnokhoz érve először egy olyan ruhába öltöztem át amiben kényelmesen tudok nyújtani és megtenni.

-Na Kaori ha bemelegítettél akkor megnézem a spárgáid és hogy mennyire hajlékony a hátad-közölte a tervét a fehér hajú nő

-Rendben megvagyok, kezdhetjük

Rei először a jobb, bal majd az angol spárgamat nézte meg. Mivel otthon is edzettem ezért gondoltam, hogy ezekkel nem lesz probléma és hát nem is lett sőt még meg is lettem dicsérve amiért ilyen hajlékony vagyok. Felmérte a hátam hajlékonyságát is ami szintén rendben volt. A teremben ahol a nyújtásokat végeztük még felmért egy-két gyakorlati elemet : forgás, feszítés ,ugrások. És a végén még erősítettünk is és kardióztam, hogy a jégen is jobban bírjam a megerőltetőbb mozdulatokat. Ezeket csináltuk 2 órán keresztül majd 11-kor kaptam egy kis pihenőt és ebédszünetet. Számítottam rá ám mégis meglepett mikor Dabi érkezett az előtérbahova időközben kiültünk Rei-el -3 adag étellel a kezében. 

-Tessék anyu itt van az ebéd ahogy kérted-azzal letette a kör asztalra elénk az ebédet majd helyet foglalt közöttünk egy bárszéken

-Köszönöm kincsem-köszönte meg Rei-Kaori drágám együnk aztán amennyi időd marad délig gondold át fejben az utolsó táncot amivel versenyeztél mert megnézem

-Rendben

Rei-nek megint hamar el kellett mennie hiszen több csoportot/ személyt is edzett így mindig volt valami adminisztrációs vagy megbeszélendő dolga. Ez az egész pedig azt eredményezte, hogy kettesben kell maradnom Dabival ami enyhén szólva is kínos lesz azok után, hogy már teljesen bunkó velem. 

-Egyébként...-törtem meg a csendet , hogy ne legyen annyira nyomasztó-hogy hogy bejöttél? Vagy csak az ebédet hoztad be? -kérdeztem rá 

-Nem csak ebédet hoztam. Maradok végig.  Amúgy meg semmi közöd hozzá nem miattad jöttem be ne aggódj.

-Gondoltam, hogy nem miattam-jegyeztem meg kicsit halkabban mert lekezelőnk éreztem a beszédstílusát és inkább meg akartam magam húzni 

-Akkor meg ne érdekeljen

Ez a roppant kellemetlen beszélgetés után inkább nem szóltam a fekete hajúhoz . Jobbnak találtam csendben ülni és enni mellette. Dabi egy pár perccel utána fel is állt az asztaltól majd elpakolta az üres ételhordókat a táskájába és elment az italautomatához. Gondolom megunta a társaságom és inkább iszik valami üdítőt. Addig én is elővettem a telefonomat, beraktam az egyik fülembe a fülest, és elkezdtem lejátszani azt a zenét amire a legutolsó szabadprogramomat táncoltam. Nagyjából a felénél járhattam a zenének mikor Dabi visszatért hozzám 2 automata forró kávéval. Az egyiket letette elém mire furán néztem rá majd leült. 

-Nem tudom melyiket szeretted szóval kaptál egy lattet-jegyezte meg 

-Azt pont nagyon szeretem, köszönöm szépen-mosolyogtam rá hiszem jól esett, hogy hozott nekem is kávét

Dabi csak hümmögött válaszul majd elkezdte inni a kávéját míg én folytattam a zene hallgatást. Csak csendben ültünk és így is telt el a maradék szünetem mikor is megjelent Rei és el nem kezdődött a szabadprogramom bemutatása. Gyorsan felöltöztem és felhúztam a korcsolyám  majd  mentem is a jégre. Mentem pár kört bemelegítésnek majd mikor jeleztem, hogy készenállok Rei elindította a zenémet. 

Mindig mikor meghallom a zenét  mintha a lábaim ösztönösen mozognának a jégen. Szeretem az érzést amikor nem arra figyelek, hogy épp milyen mozdulat következik hanem már annyira bennem van a koreográfia, hogy koncentrálhatok a saját érzéseimre és a zenére amit hallok. Ilyenkor megszűnik számomra minden. Nem látom a körülöttem lévők reakcióit nem hallok semmi mást csak a dallamot melyre korcsolyázom. A szöveget, melyre rá vannak építve a forgások az ugrások és minden elem. Nem látok mást csak a jeget ami lehetővé teszi, hogy szabadon száguldjak rajta ezzel is le dobva a láncaimat érezhetem, hogy itt nem bánt senki csak én vagyok ez az én időm. Mindig is ez volt az erősségem az érzelmek. Rengetegszer csak is emiatt nyerhettem mert a zsűrinek is átadtam mi van bennem mire gondolok mit érzek legbelül. Mindenki láthatja ilyenkor mi van az arcomra és a mozdulataimba írva. Legtöbbször akár csak a mostani programomnál is a fájdalom volt előtérben. Sosem volt rossz életem szeretett a családom voltak barátaim ám valami mégis hiányzott. Nem tudnám megmondani, hogy mi, talán nem is akarom. Annyit tudok, hogy ott van az a picike üresség , magány , fájdalom amit mindenki érez. Éppen ezért is tudtam vele hatni az emberekre. Mindenkinek vannak mélypontok az életében különböző okok miatt. A legjobb az egészben, hogy tökmindegy mi az okod a fájdalomra átéled és ha látsz valakit aki szintén átéli egyből hatással van rád hiszen tudod min megy keresztül. Mikor az emberek szenvedni látnak a jégen mégis kecsesnek erősnek mindenki tudja mi ez. Mindenki érezte már magát rosszul és mélyen mégis van belőle kiút. Lehet ettől még kecses és erős csak akarni kell és nem szabad feladni. Talán néha mások irányítanak helyettünk, úgy érezzük nem vagyunk szeretve vagy hazudnak nekünk. Nem veszhetünk el ebben. Nem engedhetjük át a lelkünket a maró gondolatoknak, nem szabad. A szabadprogramom direkt úgy raktam össze, hogy a végkimenetel pozitív legyen ezáltal egy erős boldog befejezést adok neki és az emberekben sem lesz szomorúság hiszen megoldottam. Megoldottam a problémám, felálltam a mélypontról és ez bárkinek sikerülhet. A végén mindenki boldog mégis mindenkiben benne marad milyen áron is értük el ezt a boldogságot. 

Mikor véget ért a zene éreztem, hogy mindent beleadtam és büszke voltam magamra. Ezen a ponton ez volt tőlem a maximum ami tudtam, hogy nem kevés. Mikor ránéztem Re arcára láttam rajta, hogy tetszett neki és büszke volt rám még tapsolt is. Odamentem a pálya szélére ahol újdonsült edzőm mondta az észrevételeit illetve értékelte az egészet. 

-Kaori hihetetlen ahogy hatni tudsz érzelmileg az emberekre. Ez még sok profinak sem sikerül így jó hír, hogy a legnehezebb része már megy. Azonban technikailag nem vagy még elég precíz. Ezt gyakorlással, szorgalommal és kitartással feljavíthatjuk szóval ne aggódj. Összességében meg vagyok veled elégedve és szerencsére szembesítettél azzal, hogy érdemes volt neked felajánlani a lehetőséget mivel megfelelő edzővel felhozható vagy profi szintre. 

-Köszönöm szépen- mosolyogtam a fehér hajú nőre

-igazából ma nem terveztem veled 2 órás edzést tartani szóval végeztünk mára. Otthon összegzem a felmérésem alapján a dolgokat a holnap elkezdjük a rendes edzést ami számodra legmegfelelőbb lesz.

-rendben 

-Touya gyere hazamegyünk-intett neki 

A hazavezető úton Dabi az anyukájával beszélgetett míg én csak csenden hallgattam őket de nem is bántam. Elfáradtam azért. Otthon mivel még 2 óra előtt hazaértünk kicsit nyújtottam, hogy meglegyen a napi otthon gyakorlásom is. Ezek után nagyon izgalmas már nem történt este elintéztem mindent a másnapi edzésre és hagyományos korán lefeküdtem akárcsak a többiek hiszen nekik volt egy hetük az iskolából a nyári szünet előtt.